Finisben a rádiótender

Ha minden jól megy, jövő február-márciusban a fővárosban elkezdődhet az egységes digitális rádiótávközlő rendszer (edr) szolgáltatása. Az úgynevezett készenléti szervezetek - mint a rendőrség, a tűzoltóság, a mentők - jelenlegi elavult, lehallgatható eszközeit egységes rendszerre cserélhetik. Az új készülékek a ma használt analóg rádiók és mobiltelefonok számára megoldhatatlan, ám vészhelyzetben nélkülözhetetlen feladatokat láthatnak el: akár tucatnyi munkatárs kommunikálhat egyidejűleg egymással, mozgó járműből vagy éppen kritikus körülmények között. Legalábbis ezt ígérte Pesti István, a rendszer bevezetéséért felelős kormánybiztos annak kapcsán, hogy a múlt héten három cég is jelezte részvételi szándékát a márciusban kiírt közbeszerzési tenderen: a Magyar Villamos Művek Rt., az Antenna Hungária Rt., valamint a T-Mobile Távközlési Rt. vezette konzorcium.

A tempó korántsem az elektronikus kort idézi: a rendszer kiépítését már csaknem 10 éve elhatározta a Horn-kormány. Később, a Fidesz-érában közvetlenül az eredményhirdetés előtt fújták le a tendert (HVG, 2002. február 2.). Még később, már ebben a ciklusban Baja Ferenc a Miniszterelnöki Hivatal államtitkáraként 2003 májusában egyszer már bejelentette: 2004 harmadik negyedévében működhet a rendszer, végül azonban csak annyi történt, hogy egy 2003. júliusi kormányhatározat az Informatikai és Hírközlési Minisztériumra testálta a feladatot - megerősítve egy miniszteri biztossal is, Pesti személyében. Ő később kormánybiztossá avanzsált, hogy azután közvetlenül a tenderkiírás előtt - magával víve az ügyet - visszatérjen a kancellária kebelébe. A vontatott ügymenetet a HVG kormányközeli informátora "komoly távközlési ellenérdekeltséggel" magyarázta - például, mert az edr bevezetése egyes becslések szerint az eddig igénybe vett mobilos cégeknek évi 2 milliárd forintos piacvesztést okozhat.

Antennák ellenőrzése a T-Mobile hálózatfelügyeleti központjában. © Marton Szilvia

További halogatásra azonban nemigen lesz mód, miután Magyarország a schengeni egyez-ményben 2007-re vállalta a biztonságos határőrizeti együttműködést, aminek egyik feltétele az edr kiépítése. Fordulat állott be a tekintetben is, hogy a Gyurcsány-kormány az eddigitől gyökeresen eltérő megoldást választott az edr megvalósítására. Az erősen kritizált Fidesz-metódus például állami beruházást tervezett oly módon, hogy az 50 milliárd forintosra becsült projekt megvalósítására állami céget hoztak létre, és azt kimondottan a legelterjedtebb ilyen rendszer, a Tetra kiépítésére hatalmazták fel. Most piaci megoldás mellett döntött a kabinet: szolgáltatásvásárlásra írtak ki pályázatot. Az ügylet a közszféra és a magántőke együttműködésén alapuló ppp-konstrukcióra hajaz. Annyiban bizonyosan, hogy nem egy összegben költ rá a megrendelő állam, hanem a felhasználók évente, az igénybe vett szolgáltatásért fizetnek. Hogy mennyit, annak értékét Pesti egy sajtótájékoztatón 20-50 milliárd forint közötti összegre becsülte. E meglehetősen tágnak tetsző határokat utóbb azzal magyarázta a HVG-nek, hogy "még nem tudjuk, mit veszünk", továbbá hogy "nem szeretnénk ötleteket adni a befektetőknek". Bármekkora rendszerváltást ígér is a beszerzésben a Gyurcsány-kabinet, könnyen előfordulhat, hogy a végeredmény nem sokban tér majd el az elődök által szorgalmazottól. Az máris biztosra vehető, hogy - bár technológiasemleges tendert írtak ki - végül az eredetileg is tervezett Tetra-rendszer valósul meg. Érdekes módon ugyanis a konzorciumok mindegyike ugyanazon beszállítóval, a Tetra-technológiát nyújtó Nokiával indul, annak ellenére, hogy a piacon elvileg féltucatnyi cég közül választhattak. A Tetra-rendszer riválisát, a Tetrapolt szállító EADS-csoport pedig el sem indult, hiszen nemrég vette meg a Nokia Tetra-üzletágát. Aztán arra is van esély, hogy az Orbán-kabinet koncepciójához hasonlóan mégiscsak állami cég lesz a nyertes - az Antenna Hungária Rt. vagy a Magyar Villamos Művek Rt. is ilyen -, vagyis az állam saját cégei valamelyikével fog szerződni, netán alkudozni.

Az ellenérdekektől is vezérelt kritikusok egyébként ma már leginkább nem azt vitatják, hogy indulhat-e állami cég a tenderen, hanem konkrétan a két állami jelentkező okán aggályoskodnak. A Magyar Villamos Művek Rt.-vel szemben azt hozzák fel, hogy a közbeszerzési pályázatot előkészítő tanácsadó, az Erbe Energetika Mérnökiroda Kft. a villamos nagyszolgáltató 100 százalékos leányvállalata volt, ami összeférhetetlen a közbeszerzési törvénnyel. Az már más kérdés, hogy az Erbe végül be sem fejezte feladatát, ám a projekt előkészítésére ebben a ciklusban így is összesen közel 160 millió forintot költöttek, aminek indokoltságát már vizsgálja az Állami Számvevőszék.

A másik állami céggel, az Antenna Hungáriával szemben az a kifogás, úgy nevezett be a több tízmilliárdos tenderbe, hogy közben folyik a privatizációja. Magánosítás közben viszont - mondják - nem szokás az üzleti értéket jelentősen befolyásoló ügyletbe fogni. Az ügyben a parlamentben több kérdést is feltevő Pettkó András MDF-es országgyűlési képviselő úgy véli, a céget vagy ki kell zárni a versenyből, vagy a privatizációját kell leállítani. Kétségtelen: a műsorszóró vállalat 75 százalékos állami tulajdonú részvénycsomagját áprilisban hirdették meg eladásra, és a végleges árajánlatok július 15-ei határidejéig nem lehet majd tudni, vajon nyer-e a műsorszóró. Így a vételárba aligha kalkulálhatják be az esetleges edr-üzlet értékét, s ezzel akár veszteség érhetné az államot. Bár ezt Pettkó a parlamentben meglehetősen egyszerűen vezette le: 38 milliárd forint az első körben kínált legmagasabb Antenna-vételár, 49,5 milliárd az edr értéke, azaz a vevő 11 milliárd forintot kaszálhat az adófizetők pénzéből. A számtanpélda alaposan eltúlzott - reagált Pettkó felvetésére László Géza, az Antenna Hungária vezérigazgatója a HVG-nek, hozzátéve, hogy az edr-szolgáltatásból kevesebb mint évi másfél millárd forint árbevételt várhat az Antenna-csoport.

Ma használatos rádiótelefon. © Marton Szilvia

A képviselő azt is feszegette az egyik, a miniszterelnökhöz intézett kérdésben, van-e összefüggés az MSZP úgymond francia kapcsolata és az Antenna Hungária privatizációjában részt vevők között. Pettkó végül nem fejtette ki, mire gondol, a miniszterelnök pedig nem reagált a felvetésre. Jól értesültek viszont Gölöncsér Józsefet, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. igazgatósági tagját sejtik a kérdés mögött, aki a Magyar Év Franciaországban rendezvény miniszteri biztosa, egyben a Sophic Magyar-Francia Beruházási és Kompenzációs Rt. vezérigazgatója. Tény, hogy az Antenna Hungáriára pályázó hat jelölt közül az egyik francia, a TdF Télédiffusion S. A., s az is, hogy a Sophic tulajdonosa a mostani tenderen - mint említettük - nem induló, konkurens telefonrendszert birtokló EADS. Gölöncsér a HVG kérdésére azonban közölte: távol tartja magát a műsorszóró privatizációjától, nem tagja az értékelőbizottságnak, s nem jár el az EADS nevében rádió-távközlési vagy egyéb ügyek kapcsán sem. A Sophicot pedig, amelyik egyébként másfél éve alvó vállalat, kizárólag a Mistral rakéták ellentételezésének lebonyolítására hozták létre.

VITÉZ F. IBOLYA