Olajcsúcsok

2 perc

2005.08.09. 22:00

Már meg sem lepi a piacokat, hogy a nyersolaj világpiaci ára szinte naponta csúcsokat dönt.

Már meg sem lepi a piacokat, hogy a nyersolaj világpiaci ára szinte naponta csúcsokat dönt. Legutóbb - legalábbis lapzártánkig - kedden kúszott rekordszintre, amikor a napközbeni kereskedés során az amerikai könnyűolaj hordójáért először kértek 64 dollárnál is többet, az északi-tengeri Brent minőség hordóját pedig 63 dollár felett kínálták. Az utóbbi napok áremelkedéseit több tényezőnek tulajdonítják. A múlt hét elején a már éppen kissé leszállóban lévő árat a szaúdi uralkodó halálhíre (HVG, 2005. augusztus 6.) hajtotta újra 60 dollár fölé, majd a hét végére 22 éves csúcsra, 62,31 dolláros szintre. Az áremelkedés annak ellenére sem fékeződött, hogy a szaúdi hatalomváltás simának bizonyult, a hét végén ugyanis elterjedt, hogy a világ legnagyobb olajexportőr országában terrortámadás készül a rijádi amerikai érdekeltségek ellen, amire az USA ki is ürítette nagykövetségét.

Az ismét egyre feszültebb közel-keleti helyzet mellett árnövelő hatása volt annak is, hogy az USA-ban a készletek csökkenéséről szóló hírek láttak napvilágot. Ráadásul az amerikai finomítók kapacitáshiányának következtében - több létesítményt is be kellett zárni felújítás miatt - arra számítanak, hogy a nyári szabadságok közepette benzinhiány léphet fel a világ legnagyobb felvevőpiacán. Az amerikai gazdaság gyorsulására utaló jelek is az energiahordozó iránti kereslet növekedését valószínűsítik. Árfelhajtó hatással voltak a mexikói-öbölbeli kitermelést akadályozó hurrikánok is. Az iráni atomerőművek újraindításának terve pedig fokozta azokat a félelmeket, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) második legnagyobb termelője összetűzésbe kerül az ENSZ-szel, aminek akár szankciós következményei is lehetnek.

Történik mindez annak ellenére, hogy a lassanként kitermelési képességének felső határához érő OPEC tovább növelte a felszínre hozott mennyiséget, és immár napi 30,5 millió hordó olajat termel, a hetvenes évek vége óta a legtöbbet. A szervezet - mely a szűnni nem akaró, nagyrészt az ázsiai, főként a kínai gazdasági növekedés fűtötte kereslet mellett egyre kevésbé képes az árak befolyásolására - azt fontolgatja, hogy az áringadozások csökkentése érdekében hamarosan új árképzési intervenciós sávot alkalmaz.

A hét elejéig az amerikai könnyűolaj idei átlagára 52,98 dollár volt, 28 százalékkal magasabb, mint tavaly. A Brenté 51,85, ami 36 százalékkal haladja meg a tavalyi átlagot. Az inflációs hatásoktól megtisztított reálértéken számolva a nyersolaj most már drágább, mint az 1973-1974-es arab olajembargó idején volt (44,55 dollár), de még nem éri el az 1979-es iráni forradalom (78,46 dollár), illetve az 1980-as iraki-iráni háború (82,15 dollár) idejének átszámított szintjét.

Rövid távon aligha lehet az olaj árát növelő tényezők változására számítani, sőt szakértők attól tartanak, a közeli hetekben tovább kúszik felfelé az ár. Mivel a nyugati féltekén lassan közeleg az ősz és vele együtt a fűtési szezon - amikor rendre nő a kereslet -, elemzők úgy vélik, a következő hetekben-hónapokban 60 dollár feletti szintre kell berendezkedni.

VASS PÉTER