A svéd sajtó a magyar munkásokról

"Jan Andersson centrum-parasztpárti országgyűlési képviselő havi 6000 koronát - jóval a svéd bérek alatt - fizetett 30 magyar fakitermelő munkásnak, akik napi 9 órát, hetente hat napot dolgoztak erdejében." (Privata Affärer, 2005. október 6.)

"Magyar munkások 2600 koronás havi bérért porszívók összeszerelését tanulják Amalban, a Nilfisk Advance cégnél, mert a Nilfisk Magyarországra és Kínába kívánja telepíteni a termelést. A Fémmunkások Szakszervezete, a Metall harcot fontolgat."

(A Svéd Rádió gazdasági műsora,

2005. október 6.).

"A Nilfisk enged a Metall nyomásának, és megemeli a 2600 koronás bért." (Svéd Rádió, Svéd Televízió,

2005. október 14.)

"A tavalyi példátlan orkánt, a Gudrunt követően fél magyarországnyi erdő dőlt ki, és a fák villanyoszlopokat, vezetékeket rántottak magukkal. Három magyar erdészeti munkás 36 koronás órabérért dolgozott rettenetes körülmények között: az eső ellen nem kaptak rendes vízhatlan ruhát, penészes barakkban laktak, ahol többnyire nem volt meleg víz. Amikor tiltakoztak az embertelen viszonyok miatt, és a svéd szakszervezetnél bejelentést tettek, a svéd munkáltató hazaküldte őket."

(Göteborgs Posten, 2005. október 7.)

"Amikor a helyettesítőként beugró, túlfizetett svéd orvosokat megpróbálják olcsóbb lengyel, magyar és német doktorokkal pótolni, senki sem húzza fel a szemöldökét. Ugyanez a helyzet az egyetemi kutatókkal. Amikor viszont takarítókként, az építőiparban, a halfeldolgozóban vagy a mezőgazdaságban, tehát olyan ágazatokban foglalkoztatják őket, ahol a bérek amúgy is nyomottak, és a munkahelyi feltételek is rosszak - persze svéd viszonylatban -, akkor félő, hogy a bérek és a körülmények tovább fognak romlani a külföldiek foglalkoztatásával."

(Aftonbladet, 2005. szeptember 24.)