Megállíthatatlan iráni atomprogram

Fogytán a világ türelme az iráni nukleáris program kapcsán - figyelmeztetett Mohamed el-Baradej, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) vezetője a múlt pénteken Oslóban, amikor átvette a Nobel-békedíjat, amelyet ő és szervezete a békésebb világért tett erőfeszítéseiért kapott. Ám az egyiptomi diplomata figyelmeztetése is mutatja, az iráni atomprogramról szóló vita koránt sincs lezárva, sőt most kezd csak igazán "vérre menni". Az Európai Unió (EU) és Irán közti atomtárgyalások hamarosan folytatódnak, de egyes elemzők úgy vélik, az EU és a mögötte álló Egyesült Államok lényegében kudarcot vallott az iráni nukleáris tervek leállításában.

Ahmadinedzsád © AP

Az EU már azzal beismerte gyengeségét, hogy november végén lemondott a párbeszéd folytatásának feltételéül szabott követeléséről, miszerint Irán ismét fagyassza be atomkísérleteit. Az EU és Teherán közötti tárgyalások augusztusban éppen azért szakadtak meg, mert Irán újrakezdte a nukleáris fűtőanyag előállításának első szakaszát, amelynek során az uránércből előbb nyers uránt - a szakzsargonban sárgatortát -, majd abból urán-hexafluorid-gázt állítanak elő.

A Nyugat azonban attól fél, hogy Irán hamarosan folytatja a fűtőanyag-készítés kényes fázisát, amikor a gázból dúsított uránt nyernek, amely nemcsak energiatermelésre, de tisztább minőségben atombomba készítésére is felhasználható. A Reuters hírügynökség birtokába jutott és IAEA-diplomaták által hitelesnek tartott titkosszolgálati jelentés szerint az iráni nemzetbiztonsági tanács október 24-ei ülésén a főtéma éppen az volt, hogy mikor aktiválják a - gázból dúsított uránt készítő - centrifugákat. Nem kizárt, hogy Irán valóban elkezdi a dúsítást, hogy lássa, miként reagál a Nyugat.

Az ENSZ bécsi székhelyű atomfelügyeleti szerve azonban novemberben immár másodszor is elmulasztotta Iránt az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elé utalni, arra hivatkozva, hogy ezúttal esélyt ad egy új orosz javaslatnak. Moszkva azzal állt elő, hogy Irán fenntarthatja polgári célú nukleáris programjából az uránátalakítást, de a dúsítást közös iráni-orosz vállalkozásként Oroszországban végeznék. A javaslatot mind az EU, mind pedig Washington elfogadta, Teherán azonban továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy joga van a nukleáris fűtőanyag készítésének teljes vertikumához.

Irán állítja, hogy atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál, és az általa is aláírt atomsorompó-egyezmény (NPT) nem tiltja az atomerőműbe szánt fűtőanyag előállítását, ha az IAEA számára biztosítja az ellenőrzését. Mint az IAEA egyik vezető diplomatája név nélkül nyilatkozta, emiatt az urándúsításról való lemondás követelése "igencsak ingatag jogi alapokon nyugszik", hiszen Irán nem akadályozza az ellenőrzést. Ráadásul egyértelmű bizonyíték sincs arra, hogy Irán atomfegyvert akar készíteni.

Csakhogy Irán 18 évig titkolta nukleáris programját, amelyre 2003-ban derült fény, és emiatt az USA és az EU attól fél, Teherán valódi célja atomfegyver előállítása. Az IAEA-hoz akkreditált brit nagykövet, Peter Jenkins pedig arra hivatkozott, hogy Irán beismerte: Pakisztántól dokumentumokat kapott az atombomba készítéséről. Márpedig az NPT második cikkelye leszögezi, hogy a szerződést aláíró államok nem keresnek és nem is fogadnak el semmiféle segítséget nukleáris fegyver gyártásához.

A Nyugat és Irán közti diplomácia azért topog egy helyben, mert az IAEA igazgatótanácsában Kína és Oroszország ellenzi Irán ENSZ BT elé citálását. Mindkettőnek komoly energetikai érdekeltségei vannak Iránban, és egyik sem fogadja el, hogy az USA és az EU diktáljon az Iránnal folyó vitában, illetve szélesebb értelemben a Közel-Keleten. Kérdés, Peking és Moszkva hogyan tekint a nukleáris fegyverek elterjedésére, és annak veszélyeiről sikerül-e a két országot az amerikai-európai diplomáciának meggyőznie.

Éppenséggel a nyugati érveket támaszthatná alá Mahmúd Ahmadinedzsád iráni elnök újabb Izrael- és zsidóellenes kirohanása. Az ultrakonzervatív elnök a múlt csütörtökön kétségbe vonta, hogy a holokauszt egyáltalán megtörtént, és javasolta, a zsidó államot helyezzék Európába. Az elnök októberben pedig azt mondta, hogy "Izraelt le kell söpörni a térképről". Az iráni keményvonalasok eddig nyíltan nem kérdőjelezték meg a holokausztot, de úgy vélték, annak mértékét eltúlozták, hogy igazolják a zsidó állam létrehozását.

Ahmadinedzsád - nemzetközi közösség által elítélt - Izrael-ellenes kijelentései akár már egy nukleáris hatalom magabiztosságát jelezhetik, de belpolitikai célokat is szolgálhatnak, elterelve a figyelmet az elnök hazai botlásairól. Három hónapos huzavona után a parlament vasárnap az elnök negyedik jelöltjét hagyta jóvá a kulcsfontosságú olajminisztérium élére Kazem Vaziri-Hamaneh személyében, aki eddig ügyvezetőként vezette a tárcát, és az előző kormányban a miniszter helyettese volt. Az első három, kívülről érkező jelöltet - tapasztalatlanságra hivatkozva - nem fogadta el a parlament. Az elnök számára kulcsfontosságú az exportbevételek 80 és az állami bevételek 50 százalékát ellenőrző olajminisztérium, hiszen azt ígérte, hogy felszámolja a korrupt "olajmaffiát", és a bevételekből sokkal többet juttat a szegényeknek.

A 290 fős konzervatív törvényhozás júniusban üdvözölte a keményvonalas Ahmadinedzsád választási győzelmét, de az olajminiszter kinevezése körüli dráma rámutatott a legfeljebb 80 képviselő feltétlen támogatását élvező elnök és a parlament közti szakadékra. Ahmadinedzsád már kisöpörte a hivatalnoki kar jó részét, leváltva a minisztériumok magas rangú tisztviselőit, diplomatákat, állami bankok vezetőit, ami riadalmat keltett az 1979-es forradalom után felkapaszkodott elitben. A régi gárda egyik befolyásos képviselője, Akbar Hasemi Rafszandzsáni egykori elnök már a nemzeti egység megbontásával vádolta az otthon is egyre többet bírált iráni államfőt.

KERESZTES IMRE