Biztonságos fékezés tíz tonna fölött

Az első ABS-szel szerelt teherkocsi fékpróbái 1981-ben Lappföldön © daimlerchrysler

A Daimler-Benz a fékberendezéseket gyártó Wabco cég közreműködésével úttörő szerepet játszott az ABS kifejlesztésében és bevezetésében. A mérnököknek olyan rendszert kellett alkotniuk, amely egyaránt hatékonyan alkalmazható a különféle tengelyszámú, sokszor erőteljesen eltérő saját tömegű, illetve megengedett össztömegű, tengelytávú, felépítményű járművön és járműszerelvényen.

A gyakorlati megvalósításhoz elengedhetetlen volt az elektronika használata. A világon elsőként ekkor, az ABS-szel összefüggésben használtak mikroszámítógépet a fékerő szabályozására. Több mint 60 millió tesztkilométert tettek meg a blokkolásgátlóval felszerelt kísérleti tehergépkocsik és autóbuszok.

Aktív biztonsági téren általánosságban, a féktechnikai vonatkozásban pedig különösképpen igaz, hogy újítások egész sorát indította el az 1981-ben bemutatott ABS. Hat évvel később a kipörgésgátló (ASR) is megjelent a tehergépkocsikon és autóbuszokon. Működési elve leegyszerűsítve ellenkezője a blokkolásgátlóénak. Míg ugyanis utóbbi a fékerő fokozatos csökkentésével veszi elejét a kerekek megcsúszásának, addig a kipörgésgátló azok lefékezésével fejt ki hasonló hatást. Alkalmazása nemcsak az útfogásra, hanem a gyorsítási és kanyarvételi stabilitásra nézve is számos előnnyel jár. Az ABS és az ASR működése a kerekekhez telepített fordulatszám-érzékelőkre és a szabályozás feladatát ellátó központi vezérlőegységre épül.

2006-tól vészfék-asszisztens fokozza a lassítás hatékonyságát © daimlerchrysler

Az 1991-ben bemutatott, tisztán tárcsafékes Mercedes-Benz O 404 turistabusz esetében már az alapfelszereltség magától értetődő elemének számított az ABS. Négy évvel később a Mercedes-Benz Sprinter is tárcsafékekkel és gyári blokkolásgátló berendezéssel lépett színre. Szintén tárcsafékekkel, ABS-szel és a pótkocsira is kiterjesztett elektronikus fékerő-elosztóval debütált 1996-ban a Mercedes-Benz Actros nyerges vontató. Az említett újításoknak köszönhetően új fejezet nyílt a tehergépkocsik és autóbuszok féktechnikai fejlesztésében.

A kishaszonjárművek és az autóbuszok is gyors ütemben fejlődtek: 2002. végétől már az ESP is része volt a Sprinter alapfelszereltségének, továbbá egyedülálló módon tárcsafékekkel, ABS-szel és ESP-vel került piacra 2003-ban az új Vito és Viano. Ugyanebben az évben alapfelszerelés lett a két Evobus-márka, a Mercedes-Benz és a Setra újabb kiadású turistabuszain az ESP, majd 2004-ben a tartósfék-limiter (DBL). Utóbbi meggátolja, hogy lejtmenetben a vezető szándéka ellenére 100 kilométer/óra fölé gyorsuljon a jármű. Ma már a fékasszisztens is része az autóbuszok, illetve a könnyű és nehéz haszonjárművek felszereltségének: vészfékezéskor a másodperc tört része alatt felépíti a biztonságos megálláshoz szükséges maximális féknyomást.

2006-tól extrafelszerelésként rendelhető lesz a Mercedes-Benz és a Setra turistabuszaihoz a sávfigyelő berendezés és a követésitávolság-tartó tempomat. Szintén idén kerül piacra az Actroshoz kifejlesztett vészfékező rendszer és a Mercedes-Benz Sprinter új generációjához kínált rakományfüggő szabályozású ESP.