A tudósok rájöttek, miért nincs még madárinfluenza-járvány
1 perc
2006.03.23. 14:28
A wisconsini egyetem kutatói szerint a H5N1-es madárinfluenza vírustörzs sajátosságainak köszönhető, hogy még nem alakult ki világméretű járvány.
A Nature-ben megjelent tanulmány készítői szerint a hagyományos, emberről emberre terjedő influenza vírusai a légcső felső részén telepednek meg, így hatékonyan terjednek tovább cseppfertőzéssel. Az eddig több mint 100 ember halálát okozó madárinfluenza ezzel szemben lejjebb található régiókban érzi jól magát, ezért nem tud könnyen terjedni emberek között. A szakértők attól tartanak, ha a vírus mutálódik, már képes lehet úgy fertőzni, mint a hagyományos influenza, s ezzel világméretű járvány indulhat, amely emberek százmillióinak az életét veszélyeztetheti.
A University of Wisconsin kutatói megvizsgálták, hogy annak ellenére, hogy a madárinfluenza hatékonyan szaporítja magát az emberi tüdőben, miért nem terjednek ugyanúgy, mint a hétköznapi influenza. A kétféle vírustörzs ugyanannak a molekulának némileg módosult változatát keresi, s ahhoz tapad hozzá a légcső belsejében. A vizsgálat kimutatta, hogy az emberi vírus által preferált molekulák gyakrabban fordulnak elő a felső légutakban. A madárinfluenza a mélyebben található rétegekben helyezkedik el, ahonnan kicsi a valószínűsége, hogy egy köhögés során a levegőbe kerül.
Ian Jones, a Reading egyetem professzora szerint a vírus eddigi áldozatai annyi kórokozót lélegezhettek be a szárnyasok közvetlen környezetében, amelyek már eljutottak az alsóbb légutakba, ahol el tudtak szaporodni.
„A vírussal való rövid ideig tartó érintkezés vélhetőleg nem annyira veszélyes, mint ahogyan korábban gondolták” – nyilatkozta a szakember a BBC weboldalának. A professzor hozzátette, ettől függetlenül megvan a lehetősége egy olyan vírusmutáció kialakulásának, amely már a felsőbb légutakban is képes megtelepedni.
„Ez részben megmagyarázza, hogy a H5N1 miért nem terjed egyelőre emberről emberre, azonban kétlem, hogy ez lenne a teljes magyarázat” – tette hozzá Dr. Laurence Tiley, a molekuláris virológia szakértője, a Cambridge egyetem munkatársa.
A University of Wisconsin kutatói megvizsgálták, hogy annak ellenére, hogy a madárinfluenza hatékonyan szaporítja magát az emberi tüdőben, miért nem terjednek ugyanúgy, mint a hétköznapi influenza. A kétféle vírustörzs ugyanannak a molekulának némileg módosult változatát keresi, s ahhoz tapad hozzá a légcső belsejében. A vizsgálat kimutatta, hogy az emberi vírus által preferált molekulák gyakrabban fordulnak elő a felső légutakban. A madárinfluenza a mélyebben található rétegekben helyezkedik el, ahonnan kicsi a valószínűsége, hogy egy köhögés során a levegőbe kerül.
Ian Jones, a Reading egyetem professzora szerint a vírus eddigi áldozatai annyi kórokozót lélegezhettek be a szárnyasok közvetlen környezetében, amelyek már eljutottak az alsóbb légutakba, ahol el tudtak szaporodni.
„A vírussal való rövid ideig tartó érintkezés vélhetőleg nem annyira veszélyes, mint ahogyan korábban gondolták” – nyilatkozta a szakember a BBC weboldalának. A professzor hozzátette, ettől függetlenül megvan a lehetősége egy olyan vírusmutáció kialakulásának, amely már a felsőbb légutakban is képes megtelepedni.
„Ez részben megmagyarázza, hogy a H5N1 miért nem terjed egyelőre emberről emberre, azonban kétlem, hogy ez lenne a teljes magyarázat” – tette hozzá Dr. Laurence Tiley, a molekuláris virológia szakértője, a Cambridge egyetem munkatársa.