A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Királyi fogadtatásban részesült Donald Trump amerikai elnök a Szaúd-Arábiát, Katart és az Egyesült Arab Emírségeket érintő e heti közel-keleti útján. Még meg sem érkezett látogatása első állomására, Rijádba, az elnöki géphez – rendkívül ritka díszkíséretként – már a levegőben csatlakozott a szaúdi légierő hat F–15-ös vadászgépe. Aztán a földön lovasok adtak eszkortot a palotába tartó elnöki autókonvojnak.
Ajándékokban sem volt hiány, amelyek közül a legszokatlanabb a Katar által elnöki gépnek szánt, 400 millió dolláros Boeing 747-es. A legendás arab vendégszeretet alighanem ezúttal minden határon túlment, de a vendéglátók a kétoldalú megállapodásokkal sem fukarkodtak.
Trump maga arról beszélt, hogy több mint ezermilliárd dollárt érő megállapodásokat írtak alá Szaúd-Arábiában. Bár ez túlzásnak tűnik, annyit tudni lehet, hogy a királyság 600 milliárd dolláros befektetést vállalt az USA-ban, és közel 150 milliárd dollárért vásárol fegyvereket amerikai gyártóktól. Már csak hab a tortán, hogy a szaúdi állami befektetési alap az egyik cége számára 30 Boeing 737 Max 8 típusú gépet rendelt.
Az viszont maga a torta, hogy Katar az amerikai repülőgépgyártótól 160 és opcionálisan további 50 széles törzsű gép vásárlási szándékát jelentette be 96 milliárd dollár értékben. Katar is bevásárol az amerikai hadieszközökből, méghozzá 42 milliárd dollárért, és elkötelezte magát, hogy 10 milliárd dollárt fordít a területén lévő amerikai katonai bázis fejlesztésére, amely már így is az USA legnagyobb katonai támaszpontja a Közel-Keleten. A washingtoni Fehér Ház közlése szerint az amerikai–katari megállapodások értéke akár az 1,2 ezermilliárd dollárt is elérheti – de egyelőre nem tudni, hogy ez pontosan hogy jön ki.
A következő tíz évben az USA-ban 1,4 ezermilliárd dollárnyi befektetést ígérő Egyesült Arab Emírségek – előzetes megállapodás szerint – 500 ezer engedélyköteles Nvidia chipet vásárolhat az amerikai vállalattól, hogy a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztéséhez szükséges adatcentereket építhessen. Az Emírségek célja, hogy globális központtá váljék az MI terén, ennek elősegítésére a két ország most megállapodást kötött. Szakértők szerint ugyanakkor ennek az együttműködésnek az is a kockázata, hogy fejlett technológiákat – például chipeket – csempészhetnek Kínába. Trump csütörtökön több mint 200 milliárd dolláros csomag aláírását jelentette be, amelynek része, hogy az Etihad Airways 14,5 milliárd dollárért 28 Boeing gépet vásárol.
Trump alighanem óriási sikernek állítja majd be az amerikai ipar számára kétségtelenül jelentős gazdasági megállapodásokat – persze kérdés, mi valósul meg azokból. Az út diplomáciai üzenete is erős, hiszen pont annak az ellenkezőjét mutatja, hogy az USA hátrébb lép a Közel-Kelettől.
