Olimpia 2016: az építkezés, a kivándorlás és a finnek

7 perc

2006.06.15. 17:39

Hit, az „ország rendbetétele”, no és erős vállalkozói szféra ­– ennyi kell ahhoz, hogy Magyarország olimpiát rendezhessen, legalábbis a BOM tagjai és támogatói szerint. A névsor illusztris, a résztvevők eltökéltek, az „olimpia” szó használata körül pedig még mindig áll az álbál.

Cégmutató
A BOM jelenleg 21 magyar nagyvállalatot (Aegon Biztosító Zrt., Budapesti Értéktőzsde Zrt., Concorde Értékpapír Zrt., Danubius Rádió Zrt., Magyar RTL Klub Televízió Zrt., Magyar Telekom Nyrt., Magyar Villamos Művek Zrt., Malév Zrt., MOL Nyrt., OTP Bank Nyrt., Richter Gedeon Nyrt., Sanoma Lapkiadó Zrt., SAP Hungary Kft., Synergon Nyrt., TriGránit Zrt., Budapest Airport Zrt., Mammut Zrt., Spar Magyarország Kereskedelmi Kft., Fővárosi Mérnöki Tervező Zrt., Hewlett-Packard Hungary Zrt., Winterthur Biztosító Zrt.) tömörít. Az RTL Klub, a TV 2, az MTV, a Duna TV, a Magyar ATV, a Sport Klub és a Sport TV is segíti a BOM munkáját, az összes csatorna költségtérítés nélkül sugározza a BOM reklámfilmjeit, amelyekben közismert személyek nyilatkoznak a budapesti olimpia gondolatáról.
Biztató közvélemény-kutatási eredmények, konferencia, médiatámogatás, a gazdaság legfajsúlyosabb szereplői – minden együtt van az olimpiai rendezés igenléséhez. A BOM (korábban Budapesti Olimpiai Mozgalom)  szervezte, Olimpia Budapesten? konferencián ismert nevek és szakértők egyaránt jelen voltak és érveltek az ötkarikás játékok megrendezése mellett – ki vehemensebben, ki bizonytalanabbul a Budapesti Értéktőzsde Dísztermében. A tavaly novemberben, 15 cég által alapított, civil kezdeményezésként definiált lobbi-csoporthoz egyre többen csatlakoznak az üzleti világból és a médiából egyaránt. Eddig kétszer pályázott Magyarország olimpiára 1916-ban és 1944-ben, a BOM a 2016-os vagy 2020-as kandidálásra hajt.

„Ha távozik a főváros tunya, tehetségtelen vezetése, akkor talán” – nyitotta meg a konferencia első beszélgetését Schmitt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának megszólalása, aki szerint nem ez a megfelelő időpont az olimpiáról beszélni, hiszen a megszorító intézkedések miatt kisebb gondjuk is nagyobb az embereknek ennél. „Jó téma, mert absztrakt” – kontrázott Simó György, a T-Online vezérigazgatója, aki szerint nincs megfelelő pillanat, és „munkaterápiaként” jó szolgálatot tehet a magyar társadalomnak egy olimpia ígérete. Jó és rossz, hit és hitetlenség örök körforgásáról beszélt Jaksity György a Concorde Értékpapír Zrt. ügyvezető igazgatója, aki szerint a kishitű szemlélettel van baj, azzal, hogy nem hisszük el: képesek vagyunk rá. Filozófiai gondolatmenetet Simó György akasztotta meg azzal, hogy a kicsi az kicsi, a nagy meg nagy, és bár a kicsi is gondolhatja, hogy nagy, de az nem biztos, hogy jó is lesz neki. Az olimpia társadalmi hatásait tekintve azonban mindannyian egyetértettek annak pozitív hatásait illetően.

Hankiss Elemér is helyeselte a „nincs megfelelő pillanat” elméletét, sőt az ókori olimpiák születését idézte fel, amelyek a háborúk idején hoztak néhány napos békét. A szociológus, aki a Felügyelő Bizottság elnöke, szerint azonban most nagyon rossz állapotban vagyunk, és egy ilyen országnak nem szabad olimpiát rendezni, de mire arra kerül a sor, addigra rendezhetjük sorainkat. A magyar-finn párhuzam többször is előkerült a beszélgetés során, egyrészt a helsinki olimpia okán, másrészt azért, mert „30 évvel ezelőtt még ők is pesszimisták voltak, de egy mentalitásbeli váltásnak köszönhetően ma már sikeresek és optimisták” – magyarázta a szociológus. A moderátor Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője a „merjünk nagyobbak lenni” üzenetével okozott némi deja vu érzést.

Aki nem hiszi, vándoroljon ki! (Oldaltörés)

A "szerencsétlen félreértés"
Schmitt Pál a Nap-kelte című műsorban arról beszélt, hogy a BOM-ot létrehozó cégek nem a Magyar Olimpiai Bizottságot támogatják tízmilliókkal, hanem saját mozgalmukat. Egyúttal azt üzente a BOM-ot képviselőknek, hogy vagy visszavonulnak, vagy a MOB felügyeletével végzik a tevékenységüket, és akkor a MOB nyit nekik egy alszámlát, és majd ellenőrzi, hogy mire költik a pénzt. „A szerveződés civil kezdeményezés, és mint ilyen a hatóságokat és tagjait leszámítva nem tartozik elszámolással arról, hogy a saját alapítói és támogatói pénzét mire és hogyan költi el” – volt a BOM válasza.
Többször elhangzott, hogy az előzetes becslések szerint 2800 milliárd forint kellene az állam, és 700 milliárd a magántőke részéről a rendezéshez, és a beszélgetésekből az is kiderült, hogy BOM szerint erős vállalkozói szféra nélkül nem lehet szó a rendezvényről. „Szögezzük le az elején, én nem építkezni akarok” – kezdi Demján Sándor a fővárosról szóló beszélgetést, utalva arra, hogy a BOM tagjainak névsora arra enged következtetni, hogy az olimpia generálta beruházások inkább motiválják a szervezőket, mint a magyar társadalom testi-lelki regenerálása. A vállalkozó azzal folytatta, hogy, „aki nem hisz abban, hogy itt 10-12 év múlva olimpia lehet, az vándoroljon ki”.

Az OTP képviseletében – Csányi Sándor betegsége miatt – Lantos Csaba vezérigazgató-helyettes vett részt a Budapestről szóló szekcióban, aki a Magyar, illetve Nemzetközi Olimpiai Bizottság "olimpia" szó használatát tiltó rendelkezése előtt állt értetlenül. Történt ugyanis, hogy névváltoztatásra kényszerítette a látványos sikereket elérő mozgalmat a NOB, mondván az „olimpia” szó használatával indokolatlan előnyökhöz juttatnak. A MOB hivatalos meghívást nem kapott a rendezvényre, de dr. Kamuti Jenő, a szervezet főtitkára ott volt a konferencián. „Szalay-Berzeviczy Attilával, a BÉT és a BOM elnökével együtt írtuk a levelet a NOB-nak, a névhasználatot illetően. A vita, ami a válaszlevél után következett, inkább félreértés és jogi probléma, semmint a két szervezet konfliktusa” – mondta a hvg.hu-nak. Arra a kérdésre, hogy a MOB-bal szemben érzékelhető volt-e bármilyen politikai nyomás a konfliktus kapcsán, Kamuti Jenő nemmel válaszolt.

Schmitt Pál az olimpiáról 2002-ben. 10 érv mellette:
1. Gazdagodik a magyar történelem.
2. Hozzájárulás az ország jó híréhez.
3. Dinamikusan fejlődik a magyar olimpiai és sportmozgalom.
4. Lehetőség arra, hogy a magyar kultúrát bemutassuk az egész világ előtt.
5. Óriási fejlődésnek indul Budapest és vonzáskörzete (közlekedés, szállodai kapacitás, biztonság, telekommunikáció stb.).
6. Fejlődik a sportinfrastruktúra.
7. Előtérbe kerül a környezet védelme.
8. Lesz egy olyan nagyszabású terv, amely mögé felsorakozik az egész ország.
9. Divat lesz önkéntes társadalmi munkát vállalni.
10. Rendkívül nagy beruházást kap a Magyar Televízió.
Forrás: Magyar Hírlap
A BOM tagjai következetesen hangsúlyozzák, hogy saját tőkéjükkel állnak a kezdeményezés mögött, finanszírozva így a négy évvel ezelőtt, közpénzből készített megvalósíthatósági tanulmány átdolgozását, amelyet a PricewaterhouseCoopers végez 49 millió forintért és várhatóan szeptemberre készül el teljesen. Lantos Csaba megszólalásában nehezményezte, hogy a MOB-ot felkereső BOM-képviselőket órákig váratták, így nem lett semmi a találkozóból, „elutasították a segítő kezet”. Kamuti Jenő szerint ez is csak szerencsétlen félreértés volt, és később tisztázták az ebből fakadó problémákat. „Jószándékú kezdeményezésnek tartjuk, amit a BOM képvisel, szívesen együttműködünk, és bár 24 óra alatt nem változik meg semmi, de bízunk benne, hogy sikerül a viszályt elsimítani” – mondta a főtitkár, aki azt is elmondta, hoyg a 2016-os dátumot egy szép álomnak tartja, amihez a "sportpolitika egének szerencsés csillagállását" is szükségesnek érzi.

A konferencia vendége volt Demszky Gábor is, aki elő-kampányolt egy keveset, és többször is elmondta, hogy Budapest fejlődött, fejlődik és fejlődni fog. A főpolgármester azt is hangsúlyozta a budapesti közlekedést ért kritika okán, hogy annyi autóval, amennyi itt van, nem lehet mit kezdeni, a jövőben inkább a tömeggel kellene közlekedni. Ilyen irányú tapasztalatát saját életéből vett példával is alátámasztotta: egyre több autó lesz, hiszen, ahol ő lakik, ott is a családok már második-harmadik gépkocsijukat veszik…

Fiskális válság és hitelfelvétel (Oldaltörés)

Az eseményre megérkezett Szilvássy György kancelláriaminiszter is, aki saját és kormánya elkötelezettségéről biztosította a hallgatóságot. Szakmai segítséget ígért a megvalósíthatósági tanulmányhoz, mert „nem szeretnénk többet megcsináltatni”. Többször elhangzott, hogy nem akarják politikai ütközőponttá tenni az olimpiát. A konferenciát megszakító sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy azért vált sürgőssé, hogy az olimpia ügye központi téma legyen, mert ha 2016-ra pályázunk, akkor jövő júliusig el kell készülnie a pályázati anyagnak. Addig még egy önkormányzati választás is van, amit nem lenne szerencsés az ötkarikás játékok körüli tennivalókkal színesíteni.

Aggodalomra semmi ok

Az olimpiai "üzleti klub" öt-tíz-tizenöt milliós támogatásokat osztogat szövetségeknek, eddig az öttusázók, a vívók, a vízilabdázók, és az öttusázók is kaptak pénzt. A MOB tarthat attól, hogy tőle vagy a napi sporttól vonnak így el pénzt. „A MOB-nak nem kell félnie, az olimpiai sportágak támogatása célja a BOM tagjainak, és a MOB-bal is megfogunk egyezni” – sommázott a hvg.hu két szervezet viszonyát firtató kérdésére Bienert Gusztáv a PricewaterhouseCoopers vezető cégtársa.

A hitelfelvétel lehetősége is előkerült a költségekkel kapcsolatban. Demján Sándor szerint bérfejlesztésre nem, de beruházások támogatására felvehet a kormány hitelt. Demszky szerint pedig igazságos, ha ma hitelt veszünk fel egy ilyen rendezvényre, és majd a következő generációk fizetik vissza, hiszen ők használják, ami fel- és megépült. A közgazdászok, bár felvázolták a szerintük járható utat, igen szkeptikusak voltak. Leggyakrabban a „rendbe kell tenni az országot, és utána” véleménye hangzott el. Az elmúlt harminc évben egyik fiskális válságból a másikba bukdácsolt az ország, így elég nagy kockázata van egy olimpiának – mondta Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. Heim Péter az Aegon Alapkezelő Rt. vezérigazgatója a célkitűzések fontosságát hangsúlyozta, majd az adózási morált kárhoztatta. A karizmatikus egyéniségek hiányát is – bár nem közgazdasági szempont – megemlítette Barcza György, az ING Bank Zrt. vezető elemzője a lehetőségek latolgatása közben.

A Szonda Ipsos felmérése szerint a magyarok 76 százaléka szeretne olimpiát, és 52 százalékuk anyagi áldozatra is hajlandó ezért. A terhek közös viselése kapcsán megfogalmazódik az a kérdés is, hogy csak Budapest fejlődéséről, fejlesztéséről esik szó, pedig a projekt országos lenne. A NOB szabályzata szerint azonban a rendező várostól 50 km-re lehet csak elvinni egy-egy sportágat, persze így is lehet még a turizmusra hivatkozni, ha femerül: a vidék mit profitálhatna ebből. A közgazdászok egyébként egyöntetűen képtelenségnek nevezték Demszky álmát, miszerint Budapest régióközpont lehet az olimpia segítségével.