Gyurcsány: amit most csinálunk, rendkívül fájdalmas
1 perc
2006.07.18. 06:18
A miniszterelnök megnyugvással fogadta, hogy a köztársasági elnök hétfőn aláírta az országgyűlés által elfogadott törvényeket. Sólyom László csak olyan jogszabályt ír alá, amit maga is alkotmányosnak tart - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc.
Sólyom László köztársasági elnök, úgy is mint az Alkotmánybíróság korábbi bírája és elnöke, "bárhogyan is érvel, egészen biztosan ott van az ő gondolkodásában, hogy csak olyat ír alá, amelyről azt gondolja, hogy az alkotmányos" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc a Magyar Rádióban kedden reggel sugárzott nyilatkozatában, hozzátéve, soha nem tapasztalta, hogy Sólyom László alkotmányossági kérdésekben "engedményt tett" volna.
A miniszterelnök a kormány-reformokkal kapcsolatos bejelentéseit érintő kritikákra válaszul arról beszélt: az elmúlt években nem lehetett arról vitatkozni, hogy mi legyen a nagy rendszerek reformjával, mert a nyilvános eszmecserék helyett csak a "nem lesz gázáremelés, nem lesz tandíj, nem lesz vizitdíj" vitákig lehetett eljutni. "Mindenből csak ennyit lehetett meghallani" - jegyezte meg. Véleménye szerint a választások előtt a nyilvános vitára még "minimális esély" sem volt az akkori "elég skizofrén politikai hangulat" miatt.
A kormányfő a fejlesztési részhozzájárulás (fer) bevezetése mellett érvelve azt mondta: "azt javasoljuk, hogy olyan tandíjrendszert csináljunk, amely a jókat nemcsak hogy nem sérti, hanem a jók többet kapnak, mint eddig. (...) Olyan országot szeretnénk, amely jobb lesz, mint a környező országok bármelyike, (...) ehhez olyan felsőoktatás kell, amely a jókat megbecsüli, kedvezményezi (...), a lustákat, a nem-tanulókat pedig (...) nehezebb helyzetbe hozza".
Gyurcsány Ferenc a kiigazításokról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt hat évben a szociális felelősségvállalás nem párosult kellőképpen gazdasági bölcsességgel és előretekintéssel.
"Ami szociálisan igazságos, az gazdaságilag nem biztos hogy lehetséges" - hangoztatta. "Amit (most) csinálunk, az (...) a jövedelmeket tekintve 3-4 százalékos kiigazítás, csak rendkívül fájdalmas, miután az elmúlt években 20-25-30 százalékkal növekedtek a jövedelmek" - tette hozzá.
Kitért arra is, "döntően" igazat ad azoknak, akik azt mondják, hogy jobb lett volna az elmúlt években kicsit lassabban, megfontoltabban "menni előre", és akkor most nem kellene "egy picikét visszavenni".
A miniszterelnök a kormány-reformokkal kapcsolatos bejelentéseit érintő kritikákra válaszul arról beszélt: az elmúlt években nem lehetett arról vitatkozni, hogy mi legyen a nagy rendszerek reformjával, mert a nyilvános eszmecserék helyett csak a "nem lesz gázáremelés, nem lesz tandíj, nem lesz vizitdíj" vitákig lehetett eljutni. "Mindenből csak ennyit lehetett meghallani" - jegyezte meg. Véleménye szerint a választások előtt a nyilvános vitára még "minimális esély" sem volt az akkori "elég skizofrén politikai hangulat" miatt.
A kormányfő a fejlesztési részhozzájárulás (fer) bevezetése mellett érvelve azt mondta: "azt javasoljuk, hogy olyan tandíjrendszert csináljunk, amely a jókat nemcsak hogy nem sérti, hanem a jók többet kapnak, mint eddig. (...) Olyan országot szeretnénk, amely jobb lesz, mint a környező országok bármelyike, (...) ehhez olyan felsőoktatás kell, amely a jókat megbecsüli, kedvezményezi (...), a lustákat, a nem-tanulókat pedig (...) nehezebb helyzetbe hozza".
Gyurcsány Ferenc a kiigazításokról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt hat évben a szociális felelősségvállalás nem párosult kellőképpen gazdasági bölcsességgel és előretekintéssel.
"Ami szociálisan igazságos, az gazdaságilag nem biztos hogy lehetséges" - hangoztatta. "Amit (most) csinálunk, az (...) a jövedelmeket tekintve 3-4 százalékos kiigazítás, csak rendkívül fájdalmas, miután az elmúlt években 20-25-30 százalékkal növekedtek a jövedelmek" - tette hozzá.
Kitért arra is, "döntően" igazat ad azoknak, akik azt mondják, hogy jobb lett volna az elmúlt években kicsit lassabban, megfontoltabban "menni előre", és akkor most nem kellene "egy picikét visszavenni".