A hererákosoknál jobbak a túlélési esélyek

A melegérzékenység miatt a here sejtjei jobban reagálnak a standard terápiákra, és a kezelésekre válaszként hamarabb elhalnak, foglalható össze a Johns Hopkins hírlevelében most publikált magyarázat, arra, amit az ugyancsak érintett hétszeres Tour de France bajnok esete nyomán Lance Armstrong-jelenségnek neveztek el.

"Minél melegebb van a medence térségében, annál instabilabb az ott lévő sejtközi állomány, ami azt jelenti, hogy ennek nyomán az érintett sejtek könnyebben pusztulnak el", mondja dr. Theodore DeWeese, az Onkoradiológiai és Molekuláris Sugártudományok karának igazgatója. "A ráksejteknek alapvetően könnyen változik a sejtközi állománya. Ha ráadásul a sejtközi állomány további rombolására emeljük a hőmérsékletet a sejtek környezetében, majd toxikus hatóanyaggal és sugarakkal bombázzuk meg, a rákos sejt végül nem lesz képes megsokszorozódni és elhal" – fejtette ki.

A sejtmagban lévő állományra az 1980-as évek elején figyeltek fel a Johns Hopkins tudósai, majd a Washington St. Louis Egyetem kutatóinak sikerült igazolni, hogy az állomány érzékenyen reagál a melegre. A hőterápiát az Egyesült Államok több onkológiai központjában is alkalmazzák. A módszert évezredek óta ismeri a népi gyógyászat – a hátfájástól a reumáig számtalan betegség esetén bevetették már az ősi gyógyítók. A Johns Hopkins kutatói úgy vélik, a ráksejtek szelektív melegítése egyrészt sokkal hatékonyabb, másrészt megakadályozza, hogy az egészséges sejtek károsodjanak.

A kutatók feladatuknak most azt tekintik, hogy megtalálják azt a módszert, amellyel pontosan a ráksejtekre lehet irányítani a hőt. Jelenleg a ráksejtek felületi fehérjéihez kapcsolódni képes nanorészecskékkel kísérleteznek. Ha – az előzetesen mágnesen mezőbe helyezett – nanorészecske megtalálja a megfelelő címzettet, a megfelelő címen, behatol a ráksejt falán, és belülről melegíti a sejtet.

A Johns Hopkins kutatói úgy vélik, hogy a véráramba injektálva a mágneses nanorészecskék képesek arra, hogy a test bármely részében lévő tumorsejtek legnagyobb részét elérjék. A hőmérsékletemelkedés ugyanakkor a teljes tumort érinti.

A kutatás jelenlegi stádiumában a hőtovábbítás rendszerét modellezik és próbálják prosztatarákos kísérleti állatokon.