Vállalkozások szűnhetnek meg a tb-járulék miatt

Egyelőre még nem tapasztalják, hogy vállalkozások szűnnének meg annak hatására, hogy a tb-járulék alapja a megszorító intézkedések keretében a minimálbér kétszerese lett - mondta Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) elnöke, ám hozzátette, számítanak arra, hogy októbertől - amikortól az emelt járulékok hatása először érződik - problémát jelenthet a vállalkozásoknak a magasabb teher.

Szűcs György elmondta, hogy a hatások mérése érdekében monitoring-rendszert vezettek be, a vállalkozások a szövetség honlapjáról letölthető oldalon jelezhetik a járulékemelés cégükre gyakorolt hatását. Az így beérkezett adatokat minden hónap elején értékelik, felmérik, hogy az egyes tevékenységi körökben hány cég szűnt meg, illetve bocsátott el alkalmazottakat.
 
Az Iposz könyvelői jelenleg vizsgálják, milyen legális lehetőségek állnak a vállalkozók rendelkezésére a járulékfizetési könnyítés érdekében. A vállalkozóknak ugyanis lehetőségük van arra, hogy az APEH-nél jelezzék, hogy nem tudják fizetni az emelt járulékot, ennek okát azonban adatlapon jelölni kell, és ezt a hatóság felülvizsgálja.
 
Az Iposz a vállalkozóktól beérkezett adatok alapján értesíti a kormányzatot, és számítanak arra, hogy ha jelentős negatív hatásról számolnak be, akkor a kormányzat újratárgyalja az intézkedést. Szűcs György leszögezte: az egyeztetések folyamán jelezték, hogy szerintük a feketegazdaságot - a céllal ellentétben - erősíteni fogja a járulékemelés.
 
Szintén számít a járulékemelés miatt vállalkozások megszűnésére Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Kisosz) elnöke. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a vállalkozói igazolványok tömeges visszaadását nem tartja valószínűnek, mert a kormányzat nem kínál munkahelyeket, a munkanélkülieknek nyújtott járadékból pedig nem lehet megélni.
 
Nagy János, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint elsősorban a kényszervállalkozók szüntetik majd meg a megszorító intézkedések miatt cégüket. Ismertetése szerint a magyar piacon jelenleg csaknem 100 ezer építési vállalkozás van bejegyezve, ez a szám véleménye szerint azonban irreális, nem tartható. Hozzátette: a magyar vállalkozókat elsősorban a körbetartozás, az erős verseny és a szigorított munkavédelmi ellenőrzések sújtják.
 
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az idén félévkor a regisztrált gazdasági szervezetek száma 1 millió 310 ezer volt, 20 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A bejegyzett vállalkozások száma 18 ezerrel, a nonprofit szervezetek száma kétezerrel emelkedett, az egyéni vállalkozások száma szinte nem változott.
 
A társas vállalkozások száma az egy év alatt 3,7 százalékkal 508 ezerre nőtt, a legnagyobb mértékben a korlátolt felelősségű társaságok száma bővült. Számuk 7 százalékkal, egy év alatt 15 ezerrel nőtt, elérte a 232 500-at. A másik népszerű gazdálkodási forma, a betéti társaságok száma az elmúlt 12 hónapban 1700-zal, kevesebb mint 1 százalékkal növekedett, számuk június végén 221 500 volt. E két gazdálkodási forma teszi ki az összes társas vállalkozás közel 90 százalékát.
 
Idén félévkor a nyilvántartott egyéni vállalkozások száma 710 500 volt, számuk az elmúlt egy évvel korábbi adathoz képest szinte nem változott. A regisztrált egyéni vállalkozók 65,8 százalékának volt vállalkozói igazolványa, számukban 1,2 százalékos, 5 és fél ezres csökkenés következett be a 2005. júniusi állapothoz képest.