Nehezen csitulnak a kedélyek a pápa szavai után
2 perc
2006.09.18. 18:32
A muszlim világ nagy részében nem ültek még el hétfőn a felháborodás hullámai, amelyeket XVI. Benedek pápa sok muszlim által sértőnek ítélt szavai váltottak ki, s a jelek szerint nem sokat változtatott e hangulaton a katolikus egyházfő vasárnapi tisztázó nyilatkozata sem.
Az 57 országot tömörítő Iszlám Konferencia Szervezete (OIC) nevében Pakisztán a vallási türelem kérdésének megvitatására kérte hétfőn az ENSZ emberi jogi tanácsát.
Múlt heti bajorországi látogatásán, a regensburgi egyetemen tartott előadásában a pápa, a hit és a józan ész viszonyáról elmélkedve, egy középkori szövegből idézett, amely az iszlám egyes tanait "gonosz és embertelen tanításokként" jellemezte. A számos muszlim országban mutatkozó tiltakozás nyomán a Vatikán kifejtette, hogy a pápa a vallás és az erőszak viszonyát akarta elemezni beszédében, "hogy annak végkövetkeztetéseként világosan és határozottan elutasítsa az erőszak vallással való indoklását, bármelyik oldalon jelentkezzék is". A katolikus egyházfő hangoztatta vasárnap, hogy az idézett szöveg nem saját véleményét tükrözi.
Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah úgy vélekedett az iráni televízióban, hogy a pápa szavai "egy Irán elleni keresztes hadjáratra irányuló összeesküvés részét képezik". Az iráni kormány szerint nem elegendő, hogy a pápa vasárnap sajnálkozását fejezte ki az iszlámmal kapcsolatos múlt heti szavai után. Egyértelműbb bocsánatkérésre van szükség - jelentette ki Golámhoszein Elam kormányszóvivő.
A jordániai kormány kedvezően fogadta a katolikus egyházfő sajnálkozását, de úgy vélekedett, hogy további gesztusok szükségesek. VI. Mohammed marokkói uralkodó levélben arra kérte XVI. Benedeket, hogy tanúsítson ugyanolyan tiszteletet az iszlám iránt, amilyennel a többi kultúrához fordul. Egyiptomi parlamenti képviselők a Vatikánnal fennálló diplomáciai kapcsolatok befagyasztását követelték hétfőn. Mehmet Aydin, vallási ügyekben illetékes török államminiszter jelezte, hogy a török hatóságok lemondhatják a pápa novemberre tervezett törökországi látogatását, ha XVI. Benedek nem fogalmaz meg egyértelműbb bocsánatkérést.
A világ legnépesebb muszlim országa, Indonézia elnöke, Susilo Bambang Yudhoyono reményét fejezte ki, hogy előbb-utóbb elcsitulnak az indulatok, miután a pápa bocsánatot kért. A malajziai külügyminiszter szerint viszont a pápa vasárnapi sajnálkozása nem fogja lecsillapítani a muzulmánok haragját.
Juszuf al-Karadavi sejk, a muzulmán ulémák (hittudósok) világszövetségének elnöke a katari al-Dzsazíra hírtelevízióban újabb tüntetésekre hívta fel a világ muzulmánjait, ugyanakkor azonban megtiltotta híveinek, hogy (keresztény) templomokat támadjanak meg.
Múlt heti bajorországi látogatásán, a regensburgi egyetemen tartott előadásában a pápa, a hit és a józan ész viszonyáról elmélkedve, egy középkori szövegből idézett, amely az iszlám egyes tanait "gonosz és embertelen tanításokként" jellemezte. A számos muszlim országban mutatkozó tiltakozás nyomán a Vatikán kifejtette, hogy a pápa a vallás és az erőszak viszonyát akarta elemezni beszédében, "hogy annak végkövetkeztetéseként világosan és határozottan elutasítsa az erőszak vallással való indoklását, bármelyik oldalon jelentkezzék is". A katolikus egyházfő hangoztatta vasárnap, hogy az idézett szöveg nem saját véleményét tükrözi.
Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah úgy vélekedett az iráni televízióban, hogy a pápa szavai "egy Irán elleni keresztes hadjáratra irányuló összeesküvés részét képezik". Az iráni kormány szerint nem elegendő, hogy a pápa vasárnap sajnálkozását fejezte ki az iszlámmal kapcsolatos múlt heti szavai után. Egyértelműbb bocsánatkérésre van szükség - jelentette ki Golámhoszein Elam kormányszóvivő.
A jordániai kormány kedvezően fogadta a katolikus egyházfő sajnálkozását, de úgy vélekedett, hogy további gesztusok szükségesek. VI. Mohammed marokkói uralkodó levélben arra kérte XVI. Benedeket, hogy tanúsítson ugyanolyan tiszteletet az iszlám iránt, amilyennel a többi kultúrához fordul. Egyiptomi parlamenti képviselők a Vatikánnal fennálló diplomáciai kapcsolatok befagyasztását követelték hétfőn. Mehmet Aydin, vallási ügyekben illetékes török államminiszter jelezte, hogy a török hatóságok lemondhatják a pápa novemberre tervezett törökországi látogatását, ha XVI. Benedek nem fogalmaz meg egyértelműbb bocsánatkérést.
A világ legnépesebb muszlim országa, Indonézia elnöke, Susilo Bambang Yudhoyono reményét fejezte ki, hogy előbb-utóbb elcsitulnak az indulatok, miután a pápa bocsánatot kért. A malajziai külügyminiszter szerint viszont a pápa vasárnapi sajnálkozása nem fogja lecsillapítani a muzulmánok haragját.
Juszuf al-Karadavi sejk, a muzulmán ulémák (hittudósok) világszövetségének elnöke a katari al-Dzsazíra hírtelevízióban újabb tüntetésekre hívta fel a világ muzulmánjait, ugyanakkor azonban megtiltotta híveinek, hogy (keresztény) templomokat támadjanak meg.