A budapesti tüntetés és ribillió külföldi visszhangja

Ostromállapot © AP

Megdöbbentő, autókat gyújtógató és köveket dobáló tömeget ábrázoló képsorokban, vezető tudósításban számoltak be a Budapesten, a Magyar Televízió (MTV) székháza előtt éjszaka történt eseményekről kora reggeli híradásaikban a német közszolgálati televíziók. Mind a ZDF, mind az ARD arról tudósított, hogy mintegy kétszáz rendőrt, illetve tüntetőt kórházba kellett szállítani, s a hatóságok több személyt őrizetbe vettek.

A tényszerű tudósítások azt emelték ki, hogy a magyar kormány elleni tüntetések az éjszaka folyamán súlyos összetűzésekhez vezettek. A tüntetők behatoltak az állami televízió épületébe, s kikényszerítették az adás beszüntetését mindkét csatornán. A rendőrök a tömeget vízágyúkkal sem tudták feltartóztatni.

A képsorok bemutatták az épület közelében lángoló autókat, a nemzeti színű zászlókat lengető és kormányellenes transzparenseket magasba emelő embereket, akik fokozatosan szorították vissza a sisakot viselő és pajzsokkal védekező rendőröket.

A mostani eseményeket az váltotta ki, hogy Gyurcsány Ferenc egy vasárnap nyilvánosságra került beszédben beismerte, hogy a választások előtt nem mondott igazat az embereknek az ország gazdasági helyzetéről - hangoztatta reggeli tudósításában a ZDF és az ARD televízió.

A Deutschlandfunk rádióállomás reggeli híradásában szintén a legelső hírek között számolt be arról, hogy – mint fogalmazott – a kormányellenes tüntetések az éjszaka folyamán súlyos összetűzésekre vezettek. A kormány ellen tiltakozók egy csoportja megrohamozta az állami televízió központi épületét, s leállítatta az adás sugárzását. Azt megelőzően a tüntetők kövekkel dobálták meg a rendőröket és autókat gyújtottak fel. A rádió szerint legkevesebb száz személy megsebesült.

Időközben az ország különböző területeiről több ezer rendőrt rendeltek Budapestre a biztonság erősítése céljából – közölte Deutschlandfunk, utalva arra: a háttérben az a hangszalag áll, amely a hét végén került nyilvánosságra, s amelyen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elismerte, hogy a választások előtt az ország gazdasági helyzetéről többször is hazudott a lakosságnak, hogy lehetővé tegye újraválasztását.

Az éjszakai eseményekről részletesen tudósított Budapestről a dpa német hírügynökség is.

Lángoló autó a tévészékház előtt © AP

A magyarországi és a csehországi helyzet között von rövid párhuzamot keddi jegyzetében a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap. Gyurcsány Ferenc akarata ellenére egy élő testen elvégzendő kísérletet indított el, amelynek célja kipróbálni, hogy vajon hazugsággal, vagy igazmondással lehet-e jobban megvalósítani a gazdasági reformokat, olvasható a „Mi rosszabb a hazugságnál” című jegyzetben.

A szerző, Martin Weiss rámutat: a kormányfő most erélyt próbál kovácsolni abból az akarata ellenére nyilvánosságra került beismeréséből, hogy kormánya az utóbbi két évben semmit sem csinált, s hazudott a közvéleménynek. A beismerést bizonyítéknak próbálja beállítani, hogy a reformokat valóban komolyan gondolja. „S el kell ismerni, hogy beszédében vannak erre utaló bizonyítékok" – szögezi le a szerző.

Úgy véli azonban, hogy cseh szemmel nézve van rosszabb dolog is, mint a magyar hazugság leleplezése, mégpedig az, hogy a Cseh Szociáldemokrata Párt tanácskozásain ilyen felszólalások nem hangzanak el. „Ki kell várnunk a tízszázalékos a költségvetési hiányt, hogy a mi populistáink is tudatosítsák, hogy hazudnak?” – teszi fel a kérdést jegyzete végén a szerző.

Szélsőjobboldali és huligánakciónak nevezte a Corriere della Sera olasz napilap internetes kiadása kedden a budapesti tv-székház ostromát. A tekintélyes milánói lap helyszíni beszámolójában kiemelte, hogy a zavargásokat a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezette szélsőjobboldaliak, illetve futballcsapatok ismert garázdái részvételével.

A Corriere della Sera azt a részt idézte Gyurcsány Ferenc beszédéből, amelyben a kormányfő kijelentette: a kormány nem tett semmit az előző kormányzati ciklusban és másfél-két évig hazudott az ország valós állapotából annak érdekében, hogy keresztül vigyék a fájdalmas, de szükséges megszorító programot. A lap szemtanúkra hivatkozva beszámolt arról, hogy tüntetések voltak Egerben, Debrecenben és Miskolcon, és a megmozdulások résztvevői olyan lyukas zászlókat lobogtattak, mint 1956-ban.

 

 

Tűzoltók oltani próbálnak a tévé ostroma alatt © AP

Az ANSA olasz hírügynökség emlékeztetett rá, hogy ezek voltak az első utcai összetűzések az 1989-es rendszerváltás óta, Megemlítette, hogy a tüntetőket, akik között számos nacionalista militáns és ismert futball-huligán is volt, hétfőn este támogatásáról biztosította a Fidesz, ugyanakkor a szocialista párti parlamenti képviselők egyöntetűen kiálltak Gyurcsány Ferenc és kormányprogramja mellett.

A La Repubblica című liberális római napilap ugyancsak internetes portálján emlékeztetett arra, hogy az 1989-es rendszerváltást megelőző tiltakozó akciók óta ezek voltak az első utcai összecsapások Magyarországon, néhány héttel az 1956-os "tragikus események" 50. évfordulója előtt. A lap szerint Gyurcsány Ferenc "utólagos őszinteségi rohamában" elismerte, hogy májusban egy párttanácskozáson kijelentette: a kormány folyamatosan hazudott tevékenységével és eredményeivel kapcsolatban azért, hogy megnyerje az áprilisi parlamenti választásokat, és ez úgy tűnik, sokba kerül neki. Az összecsapásokról szóló tudósításban a La Repubblica egy Budapesten tartózkodó szabadúszó olasz újságírót idézve arról számolt be, hogy „egyes magyar magán-televíziók képeket mutattak több ezer traktorról, amelyekkel a parasztok az utak eltorlaszolására készülnek”.

„Hazudtam, hogy legyőzzem az utcán a magyarországi ellenzéket” – ezt a címet adta cikkének a jobboldali Il Giornale internetes kiadása. A lap, amely megemlíti, hogy a Gyurcsány-beszéd nyilvánosságra kerülése által kiváltott tüntetések alig két héttel a kulcsfontosságú helyhatósági választások előtt robbantak ki. Az Il Giornale szerint Gyurcsány, a „vörös milliomos” mindeddig nagy népszerűségnek örvendett és az európai szociáldemokrácia szimbolikus alakja lett.

A beszédből vett idézetek után a lap így ír: „Nehéz tagadni, hogy a magyarokat becsapták. A választások előtt a kormány a megszorító intézkedések csökkentését ígérte, ezzel szemben adóemelést hagyott jóvá, és mintegy 3,7 milliárd euróval nyirbálta meg a közkiadásokat, a költségvetési deficit pedig a bruttó nemzeti össztermék 10,1 százaléka lesz, csaknem a duplája annak, mint amennyit a választási kampány során ígértek.” Az Il Giornale végezetül arról ír, hogy „a széthúzó jobbközép ezúttal egységesen követelte a kormány lemondását, de ez a parlament illetékessége és a baloldali kormánykoalíció nem mutatja jelét a bomlásnak. És miután Sólyom államfő csak azt tudta megerősíteni, hogy a magyar alkotmány nem ad ilyen helyzetben lehetőséget a köztársasági elnöknek a közbelépésre, Gyurcsány Ferenc, aki bevallotta hazugságát, minden bizonnyal a helyén marad.”

Az AFP francia hírügynökség arról írt, hogy a „szélsőjobboldal tüntetéseiben” több mint százan sérültek meg, és volt közöttük sok rendőr is. Az MTV-székház elleni ostrommal kapcsolatosban megjegyzi: a rendőrségen „túlléptek” az események.

Az EFE spanyol hírügynökség tényszerű tudósításának élén az összecsapások 150 sebesültjének említése állt, de beszámolt arról is, hogy Petrétei József igazságügy-miniszter benyújtotta lemondását Gyurcsány Ferencnek, de a kormányfő azt nem fogadta el.

vérző szívvel © AP

A BBC „Zavargások a magyar miniszerelnök hazugsága miatt” című tudósítában beszámol róla, hogy a rendőrség könnygáz és vízágyuk bevezetésével sem tudta feloszlatni a tüntető tömegek, amely autókat gyújtott fel és épületeket rohamozott meg.

A zavargások okaként azt jelöli meg, hogy napfényre került Gyurcsány Ferenc hazugságokat feltáró beszéde. Az írás tudósít a televízió székházának ostromáról, de elmondja, hogy a város más részein nyugalom uralkodott.

A beszámoló kiemeli, hogy a kommunista uralom bukása nem volt példa ilyen zavargásokra Magyarországon. Megszólaltatott egy tüntetőt, aki szerint az 1956-os forradalom óta nem történt hasonló Magyarországon. A brit hírtelevíziónak nyilatkozott Eörsi Mátyás, az SZDSZ parlamenti képviselője, aki azt mondta: „Meglepő - habár érthető, hogy a polgárok dühösek egy olyan politikai vezetőre, aki első ízben kimondta az igazat: azt, hogy az egész politikai osztály hazudik”.

A ma reggeli eseményekre utalva Nick Thorpe írásában utal rá, hogy összehívták a biztonságpolirikai kabinetet, illetve a Fidesz kijeltette, hogy bojkottálni fogja a parlamentet. A tudósítás részletezi a tüntetés eseményeit, valamint feleleveníti a Gyurcsány-beszéd főbb elemeit. Lényegében hasonló tudósítást közölt a Financial Times is.

A Reuters tudósítása az események ismertetése mellett a poltikai erőviszonyokat is ismerteti, s elmondja, hogy a miniszterelnöknek erős parlamenti támogatása van. Idézi Kuncze Gábor szabad demokrata pártelnököt, aki szerint „Gyurcsány akkor követné el a legnagyobb felelőtlenséget, ha lemondana. A miniszterelnök legitim és végig kell csinálnia a programját” A brit hírügynökség azt emelte ki helyszíni tudósításában, hogy a „posztkommunista éra” óta nem volt példa Magyarországon ehhez hasonló erőszakra. A jelentés rámutat, hogy az első, Szonda Ipsos által készített közvélemény-kutatás azt jelzi, hogy a magyarok megosztottak: 47 százalékuk szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek nem kell lemondania, és 43 százalékuk távozását követelik. A Reuters kedd délelőtti tudósításában már a nyugalom visszatéréséről számolt be.

A CNN internetes kiadása érzékletes leírást ad a téren éjszaka történtekről, s beszámol a zavargások közvetlen előzményéül szolgáló Gyurcsány-beszédről, s röviden elemzi a politikai helyzetet.

Az Irish Sun, az AP tudósítására hivatkozva beszámol az előzményekről, és rendkívül részletesen a Szabadság téren történt eseményekről. Kiemelték, hogy a bámáészkodó tömeg jól elkülönült a rombolásban résztvevők kisebb létszámú csoportjától. A tudósítás idézi Seres László politikai kommentátort, aki kifejtette, hogy: „Hosszú távon – azt hiszem – Gyurcsány szavai stabilizációt és katartikus hatást tesznek mind politikailag, mind gazdaságilag”. A lap idézi a miniszterelnök őszödi beszédéhez fűzött magyarázatát. De Sólyom László köztársasági elnök véleményét is közli, miszerint Gyurcsány kockáztatja az emberek demokráciába vetett hitét, s arra kéri a miniszterelnököt, hogy nyilvánosan ismerje el hibáját.