Kislányokat motoztak rohamrendőrök
A Kossuth téri metrómegállóban két megszeppent tinédzser kislányt igazoltattak és motoztak meg feketeruhás rohamrendőrök. A szemtanúk szerint pékárún kívül mást nem találtak náluk.
© AP |
Péterfalvy Attila adatvédelmi ombudsman az Indexnek nyilatkozva jelentette ki, aggályos az is, hogy fiatalokat videóznak igazoltatásukkor, kiderítendő, részt vettek-e a zavargásokban. „Felháborító, hogy az állampolgárok kárára használják a technológiát” – fejtette ki az ombudsman.
A rendőrségről szóló, 1994-ben kétharmados többséggel jóváhagyott törvény leszögezi, „a rendőr az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása, a valószínű veszély elhárítása, bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja szükségessé teszi”. Mint Péterfavy Attilának még 2003 augusztusában, a baptista szeretetszolgálat alapítvány vezetőjéhez írt leveléből kitűnik, értelmezése szerint az átvizsgálás (motozás) csak valamely bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy esetében végezhető. A gyanúhoz viszont nem elegendő a feltételezés, az érintett valamely külső - konvencionálistól eltérő - vonása, tulajdonsága, ruházata, frizurája. (Az MTI jelentése szerint első sorban fekete ruhás fiatalokat igazoltatnak a rendőrök a Kossuth tér környékén.)
Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke elmondta, a motozással kapcsolatos rész a Kádár rezsim idején, 1983-ban került be az akkori rendőrségi törvénybe. Előzőleg az ellenzéki Demszky Gábor panaszt tett, amiért kocsiját az igazoltató rendőrök átvizsgálták, anélkül, hogy erre a törvény szerint felhatalmazásuk lett volna. Demszkyt a rendőrök jól elverték, majd nem sokkal később módosították a törvényt, amelyet a demokratikus ellenzék tagjai ettől kezdve „Lex Demszkynek” neveztek.
hvg.hu/MTI