Az EB Törökországgal szemben hajthatatlan, Ciprus ezt üdvözli

Elégedettek vagyunk azzal, hogy Törökországnak teljesítenie kell Ciprussal szembeni kötelezettségeit - mondta Georgoisz (Jorgosz) Lillikasz ciprusi külügyminiszter az állami televíziónak adott interjújában, annak közös mérlegelésére szólítva fel, hogy milyen következményekkel kellene szembenéznie Ankarának, ha nem tartja magát vállalásaihoz. 

Ciprus nem akar válságba keveredni Törökországgal, helyette az ország Európai Uniós csatlakozását szeretné elősegíteni, amíg az ehhez szükséges politikai akaratot is látják Törökország részéről - tette hozzá Lillikasz.

Ciprus továbbra is "próbakő"

Törökország nem mosná egybe a dolgokat

A török kormány szerdán elutasította, hogy a ciprusi kérdést bármilyen módon összekapcsolják  Törökország európai uniós csatlakozási tárgyalásaival és úgy ítélte meg,  hogy a csatlakozási kérelem "sínen tartása" sokkal inkább az EU felelőssége. "A ciprusi kérdés politikai kérdés, és nem jelent kötelezettséget a tárgyalási folyamat vonatkozásában, ami technikai természetű" - fogalmazott az Európai Bizottság jelentésére reagáló ankarai kormányközlemény.

Törökországban az elmúlt egy évben folytatódtak a politikai reformok, de ezek üteme lassult - szögezte le az Európai Bizottság szerdán Brüsszelben, arra is figyelmeztetve az ankarai vezetést, hogy be kell tartania vállalt kötelezettségeit, így a török-EU vámuniónak az új tagállamokra, köztük Ciprusra való kiterjesztését.

"Ma úgy döntöttünk, esélyt adunk arra, hogy diplomáciai erőfeszítésekkel találjunk megoldást... Ám ha Törökország nem teljesíti kötelezettségvállalásait, az EU-bizottság meghozza majd a megfelelő javaslatokat még a decemberi EU-csúcs előtt" - olvasható az EU-bizottság nyilatkozatában. Ez lényegében azt jelenti, hogy a testület egyelőre ugyan nem javasolja a csatlakozási tárgyalások felfüggesztését, de fenntartja ezt a lehetőséget, sőt, a konkrét időpont megjelölésével fokozza is a nyomást Ankarára. 

Az EU-bizottság szerdai ülésén tekintette át a belépésre vágyó országok, így Törökország helyzetét, reformjaik, előrehaladásuk ütemét. Ezt követően a testület elnöke, José Manuel Barroso azt hangsúlyozta: "Európának szüksége van egy stabil, demokratikus és egyre virágzóbb Törökországra, amely békében él szomszédaival, s szilárdan elindult a modernizálódás, az európai értékek elfogadása felé. Ezért kezdtük meg a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal. Ugyanakkor e folyamat sikerének kulcsa az, hogy Törökország teljes elszántsággal folytassa a reformokat, s tartsa be kötelezettségvállalásait." 

Ez utóbbi kitétel mindenekelőtt a ciprusi ügyre vonatkozott, amely az elmúlt egy évben egyre nagyobb feszültségeket keltett a török-EU viszonyban. Ankarának a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, egyfajta előfeltételként ki kellett terjesztenie a közte és az EU között létrejött vámuniót az Európai Unió új tagjaira, így a Ciprusi Köztársasága is. Ezt tavaly nyáron megtette, de hangsúlyozta: lépése nem jelenti a Ciprusi Köztársaság elismerését, amelyet a szigetország egyesítési folyamatának előrehaladásától tesz függővé. Ráadásul Ankara  azóta sem teljesíti e kiterjesztő jegyzőkönyv egyes pontjait, így nem engedi, hogy ciprusi hajók használhassák kikötőit, illetve ciprusi gépek a repülőtereit. 

Az Európai Unió a Ciprusi Köztársaság elismerésének halasztódására eddig viszonylag visszafogottan reagált (azt hangsúlyozta, hogy ezt mindenképp meg kell majd tenni a csatlakozási tárgyalások folyamán, de nem szabott határidőt), a hajók és repülők ügye azonban felszította a szenvedélyeket. Számos nyugati politikus fölvetette az elmúlt hetekben, hogy fel kellene függeszteni a csatlakozási tárgyalásokat a törökökkel, s állítólag több EU-biztos is támogatta ezt az elképzelést. A bizottság azonban a jelek szerint egyelőre nem akart ilyen drasztikus lépést hozni, s adott még néhány hetet a tárgyalásoknak. 

A brüsszeli testület Törökországgal kapcsolatos jelentése sürgeti az előrelépést a szólásszabadság és a nem muzulmán vallási közösségek jogainak garantálása terén, valamint a nők és a szakszervezetek jogainak betartásában, illetve a haderő feletti polgári ellenőrzés erősítésében. Brüsszel egyben azt is bírálta, hogy még mindig érkeznek hírek Törökországból kínzásokról.

Tartanák a bővítési menetrendet

Tartania kell bővítési menetrendjét az Európai Uniónak, miközben biztosítania kell belső integrációjának mélyülését is - áll az Európai Bizottság szerdán kiadott jelentéscsomagjában, amely az EU bővítési folyamatában érintett országokkal foglalkozott.

A testület, amely szerint az EU-n belül új konszenzusra van szükség a további bővítés kérdésében, felülvizsgálta saját stratégiáját e témában. Több feltétel megfogalmazásával lényegében kimondta, hogy a függőben lévő intézményes kérdések megoldásának elkezdése nélkül új ország felvételét nem tartja elképzelhetőnek. Így például hangoztatta, hogy a bővítési folyamat minden kulcsszakaszában meg kell vizsgálni, megvan-e  kapacitása a EU-nak egy-egy új ország felvételére, emellett jobban kell figyelnie lakosságára is. A kapacitásfelmérésnek az uniós intézményekre és a költségvetésre tett hatást is magában kell foglalnia. 

Olli Rehn bővítési biztos sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy az uniónak meg kell találnia az intézménykorszerűsítés módját, mire a következő ország felkészültté válik a csatlakozásra. Korábbi szerződéseiben a jövőre 27 tagúvá bővülő EU kimondta, hogy huszonöt országnál többet nem tud zökkenőmentesen működtetni a jelenlegi intézményrendszerrel - a rendezés az alkotmányos EU-szerződés feladata lett volna, annak ratifikációja azonban, részben éppen a gyors bővítés miatt, tavaly elakadt.

A bizottság a stratégia újrafogalmazása mellett részletes jelentéseket adott ki a bővítési folyamatba már bevont országokról. A tagjelölt államok közé jelenleg Törökország mellett Horvátország és Macedónia tartozik. Horvátország esetében a testület megerősítette, hogy az országnak további erőfeszítéseket kell tennie az igazságügyi reform, a korrupció elleni harc és a gazdasági reformok területén. Megerősítette a bizottság, hogy Ante Gotovina tábornok elfogása óta a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszékkel az együttműködés megfelelő.

Macedónia, amely tavaly decemberben nyerte el a tagjelölti státust, az idén lassuló tempóban haladt a reformokkal Brüsszel szerint, ezeket fel kell gyorsítania, és párbeszédet kell biztosítania a politikai pártok között. Az uniós joganyaghoz való alkalmazkodásban a bizottság csekély haladásról és jelentős kihívásokról számolt be. 

A vizsgált többi ország közül a Szerbiáról szóló jelentés úgy véli, hogy Belgrád még nem működik együtt a Nemzetközi Törvényszékkel teljes körűen, és csak ennek elérése után folytatódhatnak a májusban leállított tárgyalások a társulási szerződésről. Sürgette Brüsszel azt is, hogy az ország mutasson konstruktív megközelítést Koszovó státusának rendezéséhez. 

A Vajdaságban javult a nemzetiségek közti helyzet, csökkent az incidensek száma, ugyanakkor több fontos jogszabály még nem született meg a kisebbségi ügyekben - véli a brüsszeli bizottság. Lépéseket tettek a hatóságok a kisebbségi nyelvek hivatalos használatának, illetve a kisebbségek rendőrségi és igazságügyi képviseletének érdekében is. Nehéz maradt az etnikai helyzet Koszovóban, Szandzsákban, illetve a romák esetében is. 

Koszovóról külön jelentést adott ki a bizottság, rámutatva, hogy a tartomány helyzete stabil maradt, ugyanakkor a státuskérdés megoldatlansága lassította a politikai reformokat. A szervezett bűnözés, az embercsempészet és a kábítószer-kereskedelem elleni harcban további javulásra van szükség. Koszovóval kapcsolatban Rehn azt hangoztatta, hogy olyan státusmegoldást kell találni, amely jogilag és politikailag kellőképpen világos ahhoz, hogy a tartomány szerződéseket köthessen. 

Ugyancsak önálló jelentésben vizsgálta Brüsszel Montenegró helyzetét. A Szerbiától függetlenné váló köztársasággal szeptemberben megkezdődtek a tárgyalások a társulási szerződés megkötéséről. Egyebek közt a korrupció elleni harcban, illetve az igazságügyi reformok terén vár gyors haladást a bizottság. 

Elemezte még az uniós testület Albánia és Bosznia-Hercegovina fejlődését is. Tirana júniusban aláírta a társulási szerződést, és esélye van arra, hogy a következő hivatalos tagjelöltté váljon. A bizottság szerint elsősorban a kormány és az ellenzék közti egyetértést élvező politikai reformokban, a szervezett bűnözés elleni harcban, illetve a korrupció elleni fellépésben kell előrelépnie, bár az utóbbi téren jelentős a közelmúltbeli haladás is. Szarajevóval még folynak a társulási tárgyalások, és ezek alakulása elsősorban a hágai törvényszékkel folytatott együttműködéstől, a rendőrségi reformtól és a média kezelésétől függ a jelentés szerint. Szükség van az alkotmány reformjára is. 

Az EU jelentős csatlakozás-előkészítő vagy partneri támogatást is nyújt az említett országoknak. Idén Horvátország 140 millió eurót kap, míg Macedónia 43,6, Albánia 45,5, Bosznia-Hercegovina 51, Szerbia 167, Montenegró 23, Koszovó 109,5 millió euróval számolhat.