Mikor üzent utoljára a családjának a közös Messenger-csoportban? Igen, a közös üzenetküldőre gondolok, ahol mi főleg azt vitatjuk meg, ki mit süssön az éves családi nagytalálkozóra, más családokban azonban gyakran ez a mindennapi kapcsolattartás eszköze. De mi történik akkor, ha egy ilyen csoport ennél sokkal többre hivatott? Például segítheti a demenciával élő nagymama mindennapjait, és később akár diagnosztizálhatja is a korai tüneteket vagy a betegség romlását. Egy magyar-francia startup magyar kutatók és a mesterséges intelligencia segítségével most éppen ezen dolgozik.
Magyarországon a becslések szerint körülbelül negyedmillió demenciával diagnosztizált ember él. Ha hozzászámoljuk a családtagjaikat is, nyugodtan állíthatjuk, hogy akár egymillió embert, vagyis minden tizedik magyart érint a betegség. A riasztó számok még a legoptimistább előrejelzések alapján is robbanásszerűen nőnek majd a következő évtizedekben, így az egészségügyi ellátórendszer egyik legnagyobb feladata a megelőzés lesz. A demencia ugyanis az orvostudomány jelenlegi állása szerint nem gyógyítható, csak lassítható, de a megfelelő rizikófaktorok csökkentésével és életmódváltással, legyen az sport, táplálkozás vagy akár zenetanulás, az esetek 40 százaléka megelőzhető.
A demenciával kapcsolatos klinikai és tudományos kutatásokban az elmúlt években egyre nagyon szerepet kap a mesterséges intelligencia. Mindez nem ismeretlen az orvostudományban: jó pár éve MI segíti az orvosokat a mammográfiás felvételek kiértékelésében, a bőrelváltozások monitorozásában, de kutatók olyan rendszereket is fejlesztenek, amelyek képesek diagnosztizálni a gyakori gyermekkori betegségeket. Miért éppen a demencia lenne a kivétel?
Márkus Péter néhány évvel ezelőtt egyike volt azoknak a magyaroknak, akik szembesültek a demencia okozta dilemmákkal. Nagyjából egyidőben nagymamája Alzheimer-diagnózisával startup cégének francia társalapítója is hasonló helyzetbe került. „Mint sok más család, mi is rettenetesnek éltük meg a tehetetlenséget, és nagyon nehéz volt végig nézni a leépülés folyamatát” – mondta.
A tünetekkel, ápolással, nehézségekkel kapcsolatos munkahelyi magánbeszélgetésekből a következő lépés már adta magát. Mivel ez volt a szakterületük, közösen kezdtek el azon gondolkozni, hogyan lehetne a mesterséges intelligencia segítségével legalább egy kicsit megkönnyíteni a demenciával élők és a hozzátartozóik mindennapjait. „Nem a spanyolviaszt akartuk feltalálni. Olyan már meglévő, jól működő pszichoterápiás eljárásokat kerestünk, amiket viszonylag jól lehet automatizálni, személyre szabni és széles réteg számára elérhetővé tenni” – emlékezett vissza a kezdetekre Márkus Péter. Az ő és francia társa által alapított KompanionCare végül azt kezdte el vizsgálni, hogyan enyhíthetne a mesterséges intelligencia az idős emberekre egyre jellemzőbb magányosságon és a szociális izoláción.
A kutatási terület nem véletlen. A Nature Mental Health orvosi szaklapban 2024 októberében jelent meg egy tanulmány, amelybe világszerte 600 ezer embert vontak be. Ennek eredményei minden eddiginél szorosabb összefüggést találtak a magányosság és a demencia tüneteinek súlyosbodása között. Az eredmények szerint az egyedüllét és a szociális izoláció akár 60 százalékkal is növelheti a gyors leépülés kockázatát.
