Apagyilkos, kém és csaló orvos is kapott kegyelmet

Petrétei József. Te nem, te sem, te igen © Horváth Szabolcs

Pezsgőt bonthatnak azok a szentesiek, akik még a nyáron aláírásgyűjtésbe kezdtek annak érdekében, hogy a csalásért elítélt Kovács Ágnest, a városi kórház egykori főigazgatóját, egykor a Magyar Kórházszövetség volt elnökét (2002–2003), valamint Geönczeöl Tibor osztályvezető főorvost a köztársasági elnök kegyelembe részesítse. Hétfőn Sólyom László államfő elfogadta Petrétei József igazságügyi miniszter előterjesztését, s kegyelmet adott az elítélt orvosoknak: Kovács Ágnes másfél éves letöltendő börtönbüntetését kétévi felfüggesztett szabadságvesztésre változtatta, Geönczeöl Tibor hároméves börtönbüntetését pedig harmadolta. A közügyektől való eltiltás hatályban maradt, és az összességében nyolcmillió forintos pénzbüntetést is meg kell fizetniük az elítélteknek.

Kovácsot és Geönczeölt a Csongrád Megyei Bíróság társtettesként, folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás és magánokirat-hamisítás bűntettében mondta ki bűnösnek idén júniusban, amiért 1997 és 2001 között 173 külföldi beteg előre tervezett operációját sürgős esetként tüntették fel, s azok árát az Országos Egészségügyi Pénztárral (OEP) téríttették meg. Ezzel az OEP-nek 65 millió forint kárt okoztak. A súlyosabb büntetést azért kapta az osztályvezető főorvos, mert róla bebizonyosodott: alkalmanként 500-600 német márkát kapott a betegektől a műtétekért.

A közel hétezer aláírással megtámogatott kegyelmi kérvény már júliusban Sólyom László asztalán hevert. Az aláírók hangoztatták: a Szentesen köztiszteletben álló orvosok „példás emberi és szakmai életutat jártak be, nem érdemlik meg, hogy a börtönből kelljen nyugdíjba menniük”. A két „példás életutat” bejárt orvos egymást áztatta el a bírósági tárgyaláson. Ennél fontosabbnak találta viszont a sajtónak hangsúlyozni az aláírási akció egyik kezdeményezője, egy szentesi pedagógus azokat a két orvos által elkövetett bűncselekmények szempontjából teljesen irreleváns körülményeket, miszerint Geönczeöl sikeresen műtötte meg a nagynénjét, öccsét pedig Kovács szülőorvos apósa segítette világra, nem beszélve az elítéltek gyerekeiről, akiket ő tanított.

Kegyelmi kérvények elbírálása (1990-2004)

Év	Benyújtott kérelem	Jóváhagyott kérelem	Elutasítás arány  (%)
1990	1373	307	77,6
1991	1641	277	83,1
1992	1304	133	89,8
1993	957	113	88,2
1994	792	98	87,0
1995	1032	128	87,6
1996	935	47	95,0
1997	861	57	93,4
1998	n. a.	n. a.	n. a.
1999	713	29	95,9
2000	1031	26	97,5
2001	1034	13	98,7
2002	1150	24	97,9
2003	1223	36	97,1
2004	1266	41	96,8
2005	1339	23	98,3
2006. IX. 30-ig	895	16	98,2

Forrás: IM, HVG

Simek Kitti és anyja. Felfüggesztve © HVG

A szentesi kérvényezők tehát nem az elítéltek egészségügyi állapotára vagy családi helyzetére hivatkoztak, noha a kegyelmezési gyakorlatban szinte kizárólag csak a rendkívül súlyos betegek (azon belül is az igazoltan végső fázisban szenvedő rákbetegek) számíthatnak büntetésük felfüggesztésére, s csak nagyon enyhe büntetéseket mérsékelnek vagy engednek el más okokból. 2002 és 2006 között az összesen 137 kegyelemből 115-t adtak meg egészségügyi vagy családi okokból. Egy ízben például egy tíz gyermekét nevelő asszony büntetését függesztették fel, akinek a gyermekeit máskülönben állami gondozásba kellett volna vetetni. A kegyelemért folyamodók kétharmada a börtönbüntetés hátralevő részének letöltését kérelmezi, a legtöbben a családi, illetve szociális körülményeikben bekövetkezett változásra hivatkoznak.

Az sem mellékes, hogy az államfők viszonylag ritkán élnek kegyelmi jogkörükkel. A statisztika azt mutatja, hogy a kérelmek alig 2-3 százalékát találják megalapozottnak. Mádl Ferenc például ötéves hivatali ideje alatt mintegy százötven esetben kegyelmezett, és legalább hatezer embernek elutasította kérelmét. A ritkább esetek közé tartozik, ha valaki például azért kap kegyelmet, mert „túlüli” a kiszabott büntetést, vagy olyan bűncselekmény miatt kellene ülnie, amely már az uniós csatlakozással vagy a Btk. módosításával megszűnt. S bár a rendszerváltást követő néhány évben a kérelmezők 10-16 százaléka kegyelmet kapott, ez mindössze annak tudható be, hogy több olyan elítéltet is szabadon engedtek, akiknek a bűncselekménye a rendszerváltásnak köszönhetően már más megítélés alá esett. Ilyenek voltak a NATO-nak kémkedők, akiket még az előző rendszerben ítéltek el, a sorkatonai szolgálatot megtagadók vagy a közveszélyes munkakerülők.

Ahogy ez lenni szokott, a szentesi orvosok esetében is a kegyelmet javasló előterjesztést az igazságügyi miniszter, Petrétei József tette, Sólyom csak aláírt. A kegyelmi kérelmeket első körben ugyanis mindig az igazságügyi tárca véleményezi, s ezt követően – függetlenül a minisztérium álláspontjától – továbbítják azokat az államfőnek. Ha ő támogatja, akkor a döntést még ellenjegyeznie kell az igazságügyi miniszternek.

Kunos Péter gyermekével. Sakk-matt © Horváth Szabolcs

Ritka, de már volt rá példa, hogy a rendszerben zavar keletkezik, s valamelyik fél nem ellenjegyezte a határozatot. Több mint nyolc éve Kunos Péter bankárt – akinek szabadon bocsátásáért szintén gyűjtöttek aláírásokat – Göncz Árpád részesítette kegyelemben, de Dávid Ibolya megtagadta az ellenjegyzését, ezért Kunos börtönben maradt. Emlékezetes még az az eset is, amikor törökbálinti sorkatonákat ítéltek el zendülés miatt 1992-ben, amiért azok – túlhajtottságuk miatt – megtagadták az őrszolgálat felvételét. Akkor Göncz kegyelmezett volna, de az IM a legtöbbjük esetében hajthatatlan maradt, és végül csak a családosok büntetését függesztették fel.

Létezik úgynevezett eljárási kegyelem is, ilyenkor a büntetőeljárás szűnik meg kegyelem útján. Az eljárási kegyelmet a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, míg az ítélet meghozataláig az igazságügyi miniszter kezdeményezheti. 2002-től napjainkig mindössze négy eljárást függesztettek fel kegyelemmmel. Ugyancsak ez utóbbi hatáskörébe tartozik, hogy a még végre nem hajtott büntetés elengedésre vagy mérséklésére, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre előterjesztést tegyen.

Az eljárási kegyelemben részesültek között Farkas Flórián a legismertebb. A jelenleg Fidesz–MPSZ színében parlamenti képviselő roma politikus 1998 elején kapott Vastagh Pál szocialista igazságügyi miniszter kezdeményezésére kegyelmet Göncz Árpádtól. Pedig az akkor az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzatot elnöklő Farkas ellen egyrendbeli hűtlen kezelés és kétrendbeli számviteli fegyelem megsértése miatt már vádat is emeltek, és a tárgyalást is kitűzték. Akkoriban többen vélték úgy, hogy a parlamenti választások előtt a Horn Gyula vezette szocialistáknak szükségük van a legerősebbnek számító cigány szervezet, a Lungo Drom vezetőjének támogatására, és emiatt kezdeményezték miniszterük útján a kegyelmét. Ezt némileg igazolni látszik, hogy a másodrendű vádlott ellen az eljárás továbbfolyt.

A törökbálinti katonák ügyét és Kunos-affért leszámítva jelentősebb társadalmi, jogi, politikai visszhangot az utóbbi évben főleg emberölés miatt elítéltek kegyelme váltott ki. 1996-ban a tizenegy éves gyógyíthatatlan gyermekét 1993-ban halálba segítő Binder Györgyi, tavaly januárban a nevelőapját megölő Simek Kitti, februárban pedig a férjét önvédelemből leszúró Csonka Béláné büntetésének végrehajtását függesztették fel.