Sólyom: a megosztottság elveszi az emberek józan eszét

Sólyom László köztársasági elnök szerint Magyarországon morális válság van, mert alapvető normák váltak bizonytalanná. Sólyom emlékeztetett, hogy már a 90-es évek végén szóvá tette, a politikusok egyre kevésbé kezelik méltó helyükön az alkotmányos értékeket. Ez mára "odáig fajult, hogy ha bármilyen alkotmányos elv útjában áll a politikának, akkor könnyen kijelentik, hogy nem baj, majd megváltoztatjuk az alkotmányt" - olvasható a Népszabadság szombati számában.
 
Gyurcsány Ferenc kormányfő őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése az államfő szerint "súlyos, lappangó gondokat tett láthatóvá", és mindenki megérezte, hogy "most nem csak elvont alkotmányos elvekről, hanem a bőrünkről van szó" - fogalmazott Sólyom, hozzátéve: "a bizalmi szavazással az én szerepem pillanatnyilag lezárult".
 
Az elnök továbbra is úgy véli, hogy a Gyurcsány-kormány másfél évig tudatosan hagyta tovább romlani a költségvetés helyzetét, csak azért, hogy választást nyerjen. Tudomásul vette ugyan a kormányfő bocsánatkérését, de szerinte Gyurcsány Ferenc nem mondta ki "azt a megtisztító mondatot, amelyre az országnak is szüksége lett volna: ezt nem lett volna szabad megtenni". 
 
Gergényit is bírálja: "ez a Kádár-rendszer hangja" 

Sólyom László sürgetőnek tartja az október 23-án történt rendőri túlkapások jogállami kivizsgálását. A nyilatkozatban bírálta a budapesti rendőrfőkapitányt, aki szerinte "olyan hangot használt október 23-a után, amely a Kádár-rendszer hangja", és amilyet az elnök 16 éve nem hallott. "Nyugalomra van szükség, de ennek nem a félelem némaságán, hanem a bizalmon kell alapulnia" - mondta az interjúban a köztársaság elnöke. 
 
"Nem lehet kétségbe vonni, hogy vannak, voltak békés tüntetők országszerte, akik valóban azért mentek az utcára, hogy a felháborodásuknak az alkotmányos lehetőségek keretében hangot adjanak. Az ő jogaikat az államnak garantálnia kell" - fogalmazott Sólyom László.
 
Az interjú készítői megkérdezték az elnöktől, miért nem vett részt október 23-án az 1956-os emlékmű felavatásán, ahol a kormányfő viszont megjelent. Sólyom László elmondta, hogy ő csak a köztársasági őrezred kérésének tett eleget, amely azt ajánlotta az öt legmagasabb rangú közjogi méltóságnak, hogy biztonsági okból ne menjenek el a szoboravatásra.