Gyanús szervkivételek

Vélhetően politikai botrányt előzött meg Molnár Lajos egészségügyi miniszter, amikor második munkahetének kezdetén bejelentette: büntetőfeljelentést tett, mert visszásságokra derült fény a magyarországi szervkivételek kapcsán. Lépése még így is elkésettnek látszik. Mikola István, a Fidesz egészségpolitikusa már egy héttel korábban interpellációt nyújtott be ugyanis Gyurcsány Ferenc kormányfőhöz "Illegális szervkereskedelem miniszteri jóváhagyással?" címmel, igaz, az interpelláció azóta sem hangzott el.

Az idén kilenc magyar klinikai halottból összesen 14 szerv került külföldre, három műtétnél osztrák, német és olasz orvosok is közreműködtek. Az ekkor kivett szervek itthon mind "feleslegesnek" bizonyultak, vagyis nem volt befogadásukra képes magyar beteg, s a kioperálás költségeit a külföldi beteg egészségbiztosítója állta. Az Egészségügyi Minisztérium is elismeri, hogy szakmailag helyes eljárásokról van szó, bár ezek során nem tartották be a jogszabályi előírásokat. A feljelentés egyébként hírbe hozta annak a hamburgi egyetemi klinikának az orvosait is, akiktől magyar sebészek tanulták a májátültetést, s ahol legalább húsz magyar gyermek kapott új szervet.

Nem habozott sokáig a Nemzeti Nyomozó Iroda Szervezett Bűnözés Elleni Főosztályának emberkereskedelem elleni főosztálya: rögtön elrendelte a nyomozást ismeretlen tettes ellen, emberi test tiltott felhasználása bűntettének gyanújával. Nem kell azonban szervkereskedelemre gondolni, szakmai kifogás vagy anyagi előnyszerzésre utaló jel nem merült fel - hangsúlyozta a miniszter is. Az ügyben egyébként még Rácz Jenő korábbi tárcavezető indított vizsgálatot, miután Járay Jenő, a Semmelweis Egyetem Transzplantációs Klinikájának vezetője arra kérte, ellenőrizzék, hogyan kerülnek külföldre magyar szervek. Az országos tiszti főorvos által vezetett és az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) bevonásával lefolytatott vizsgálat során kiderült például, hogy olyan szervkivételi műtéteket igazoltak magyar orvosok, amelyeket valójában külföldiek végeztek el. Ráadásul több esetben olyasvalaki vezette a szervkivételeket, aki erre nem volt jogosult, s felmerült "pénzkezelési szabálytalanság" is. A feltételezések szerint szervenként külföldről 2900 euró folyt be, de erről eddig nem találtak elszámolást. A szervátültetéseket és -kivételeket öt éve koordináló, az Egészségügyi Minisztérium tulajdonában lévő Hungarotransplant Kht. vezetőjét, Borsi Józsefet a miniszter azonnal felfüggesztette a munkavégzés alól.

A szabályokkal is probléma van. Legalábbis erre utal, hogy a miniszter a jogszerű és biztonságos szervátültetési gyakorlat érdekében további vizsgálatokra kérte Sótonyi Pétert, az ETT elnökét, akit teljes jogkörű miniszteri biztosnak nevezett ki. Tőle várják, hogy javaslatokat tegyen a gyors szervátültetési rendszer megteremtésére. A transzplantáció során időből van ugyanis a legkevesebb: a vese átültetésére - a szervkivételt is beleszámítva - 24-36 órán belül, a májéra és a hasnyálmirigyére 12-16, a szív transzplantációjára 4-6 órán belül sort kell keríteni.

A jelek szerint erre nincs tekintettel a bürokrácia. Mivel Magyarország ma nem tagja egyetlen olyan nemzetközi intézménynek sem, amely a beültethető szervek felhasználását koordinálná, minden egyes esetben egyedi eljárásban döntenek. A szervek kiviteléhez a tisztiorvosi szolgálat egyetértő határozata kell (ehhez például igazolni kell, hogy nincs olyan magyar beteg, akinek megfelelne a szerv), s szerződés is szükséges a beültetésre készülő intézettel. Magyarország eddig egyszer kért nemzetközi segítséggel szervet: a négyéves Koncz Rebeka volt az első, aki felkerült az Eurotransplant nemzetközi szervcsereszervezet sürgősségi listájára. A kislánynak - aki néhány nappal később súlyos tüdőszövődmények miatt meghalt - 36 órán belül találtak is megfelelő májat (HVG, 2006. január 21.). Ezt a segítséget 24 órán belül egy másik szerv küldésével viszonozta Magyarország. Azóta Budapest felajánlott további 14 szervet, azt is remélve ettől, hogy előnyösebb pozícióhoz vezethet az Eurotransplanthoz való csatlakozási tárgyalásokon.

Már hosszú ideje folyik vita a szakmán belül, miként kellene bővíteni a nemzetközi szervcsere kereteit: keretszerződésekkel, mint most (így van lehetőség arra, hogy magyar betegek Ausztriában kapjanak új tüdőt), vagy nemzetközi donorhálózathoz való csatlakozással. Ez utóbbit igyekszik évek óta elérni a Hungarotransplant vezetése is, mivel Magyarországon évente 50-60 átültethető szervet temetnek el, mert nem találnak megfelelő befogadót, miközben sokan halnak meg az életmentő szervre várva. Az ellenoldal - például Járay, aki nem kívánt a HVG-nek nyilatkozni - viszont azzal érvel, hogy az Eurotransplantnál nemcsak szervből lenne több, de az arra várókból is.

"Azt gondoltuk, hogy életet menteni kötelességünk, ha van rá lehetőségünk" - indokolta a HVG-nek Borsi, miért ajánlották fel külföldre a szerveket. A felfüggesztett vezető - akinek ötéves munkaszerződése egyébként július 1-jén lejár - értetlenkedik a pénzkezelési szabálytalanság gyanújával kapcsolatban is. Állítása szerint ugyanis ezeket a műtéteket semmiféle pénzmozgás nem kísérte. A szervenkénti 2900 eurós árról ő is hallott, de ez csak az Eurotransplanttal kötendő szerződés tervezetében szerepelt. A munkájukkal kapcsolatos kifogások híre egyébként egy hónapja hozzá is eljutott, s akkor maga kérte Rácz Jenőt a vizsgálatra. Ehhez képest meglepetésként érte, hogy a rendőrségi feljelentés előbb született meg, mint hogy az ő dokumentációjukat is átnézték volna a minisztérium emberei.

PÁLMAI ERIKA