Abortuszrangsor: a terhességmegszakítások fővárosa Eger

HVG

Heves megyében kéri a legtöbb asszony és lány terhességének kórházi megszakítását Magyarországon. Az érseki székhelyen és környékén 2004-ben minden 37. nő abortáltatta magzatát, miközben az ugyancsak nagyszámú katolikus által lakott Vas megyében csak minden 77. szülőképes korú hölgy kért hasonló beavatkozást az egészségügyi intézményektől. Heves után az ország keleti felében Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a nyugati oldalon pedig Somogyban és Baranyában számít a leginkább bevettnek a művi terhességmegszakítás. A köznyelvben csak kaparásnak nevezett beavatkozással szemben a nyugat-dunántúli térségben (Zala, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyében) ugyanakkor több fenntartással élnek az érintettek - legalábbis a hazai viszonyokhoz képest. A fővárosban egy emberöltő alatt nagyot változott az abortuszok megítélése: míg 1970-ben még toronymagasan Budapesten hajtották végre a legtöbb terhességmegszakítást - száz élve született fővárosi gyerekre akkoriban 220 eltávolított magzat jutott -, jelenleg Budapest e tekintetben már a középmezőnyhöz tartozik (2004-ben 61 művi terhességmegszakítás történt száz csecsemőhöz viszonyítva a budapesti kórházakban). Az abortuszok száma egy nemzedékkel ezelőtt egyébként még országosan is meghaladta a születésekét: 1970-ben 192 ezer művi terhességmegszakítást hajtottak végre, miközben összesen 152 ezer újszülött látta meg a napvilágot. A művi terhességmegszakítások száma egy 1973-ban hozott állami kényszerintézkedés - az abortuszbizottságok felállítása - nyomán egyik évről a másikra a felére csökkent, azóta nagyjából 50-70 kórházi terhességmegszakítás jut száz újszülöttre. A múlt évben Magyarországon összesen 97 és fél ezer gyerek jött világra, miközben a nők kérésére 52 ezer magzat megszületését akadályozták meg az orvosok.