Vodkaháború az EU-ban

© AP

A brit vodkagyártók nehezen tudják elképzelni, hogy valamelyik filmjében James Bond kedvenc itala, a vodka-Martini helyett "szeszes Martinit" rendeljen. Márpedig az európai vodkanagyhatalmak - elsősorban Lengyelország és Finnország - csak szesznek, esetleg fehér szeszes italnak engednék nevezni az EU-n belül azt a vodkát, amelyet nem az általuk használt hagyományos alapanyagokból, krumpliból vagy gabonából állítottak elő. Egy ilyen uniós szabályozás igen kellemetlenül érintené számos tagország szesziparát: Nagy-Britanniában például az előállított vodka több mint egyharmadát kellene átcímkézni. Az átnevezésre kötelezettek ráadásul aligha rúghatnának labdába a világ közel 10 milliárd euróra becsült vodkapiacán.

Az európai vodkaháború frontvonalai februárban, az agrárminiszterek tanácsának ülésén kezdtek kirajzolódni. Lengyel kezdeményezésre az úgynevezett vodkaövezet országai (Lengyelország, Finnország, Svédország, Németország, Dánia és a balti államok) jelezték: az általuk javasolt leszűkítő meghatározást kívánják beemelni a szeszes italokról szóló új uniós rendeletbe. Ez aligha meglepő, hiszen az említett országokban - amelyek együtt az EU vodkatermelésének mintegy 85 százalékát adják - szinte kizárólag krumpliból vagy gabonából készítik a vodkát.

A vodka fogalmát tágabban értelmező országokban inkább gyümölcsfélékből - főleg szőlőből -, illetve a cukorgyártás melléktermékeként képződő melaszból állítják elő a nedűt. A vodkanagyhatalmak javaslata ellen leginkább Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia, Csehország, Ausztria és Magyarország tiltakozik, ezekben az országokban összességében az előállított vodka kétharmadát kellene átkeresztelni.

Új lendületet adott a vodkavitának, hogy Finnország júliusban átvette az EU soros elnökségét, és rögtön be is jelentette: fél éven belül le akarja zárni a kérdést. Az ellenérdekeltekhez ekkor a világ vezető italgyártója, a brit Diageo is csatlakozott. A piacvezető Smirnoffot is birtokló szeszipari cég a Ciroc nevű, francia szőlőből készülő minőségi vodkáját félti, és egy újabb EU-USA kereskedelmi háborútól tart. Ha ugyanis az EU leszűkíti a vodka definícióját, azzal lényegében kizárja az amerikai termelők nagy részét a piacról (az USA-ban akár almából vagy juharszirupból is lehet vodkát készíteni), amire hasonló korlátozó intézkedésekkel válaszolhatnak az óceán túlpartján. Ezzel egyértelműen az EU, illetve a Diageo járna rosszul, hiszen az 1,7 milliárd euró értékű európai alkoholexport első számú felvevőpiaca az USA, mely csak vodkából 500 millió eurónyit vásárol évente. Az onnan érkező italimport viszont elenyésző.

Az északiak leginkább saját évszázados hagyományaikra és a vodkához kötődő erős érzelmeikre hivatkoznak, ami azonban a tágabb definíció híveit nem hatja meg. Utóbbiak szerint a nagy vodkagyártók valódi célja, hogy kiszorítsák kisebb, feltörekvő riválisaikat a dinamikusan növekvő piacokról - például Dél-Európából -, ráadásul az EU bürokratáival végeztetnék el a piszkos munkát.

A finnek vezette csoport szeme előtt valószínűleg a feta sajt vagy a pálinka példája lebeg. A fetára hosszas jogi vita után Görögország, a pálinkára pedig a csatlakozási tárgyalások során Magyarország szerezte meg a névhasználat kizárólagos jogát az unióban. A szigorítást ellenzők szerint azonban a vodka nem köthető egyetlen országhoz vagy régióhoz - a balti csoport ezt természetesen másképp gondolja -, így az alapanyagok körének korlátozása helyett az úgynevezett földrajzi elnevezés használatát és az alapanyagok feltüntetésének a kötelezettségét javasolják. Így például "finn vodka" felirat utalhatna arra, hogy az italt az uniósnál szigorúbb előírások szerint, kizárólag gabonából vagy krumpliból készítik.

A szigorítás hívei azzal érvelnek, hogy a szeszes italokról szóló rendelet a whiskynek vagy a rumnak az alapanyagait is pontosan meghatározza. A vodka esetében azonban ennek nincs sok értelme, a lepárlás során ugyanis éppen arra törekednek, hogy az alkoholt legalább 96 százalékig tisztítva az alapanyagok ízét teljesen elvegyék. Ehhez pedig bármilyen cukortartalmú növény megfelel, a minőség tehát - állítják - nem az alapanyagon múlik.

A Magyarországon gyártott vodka részben gabonából, részben melaszból készül, így Budapest nem támogatja az ital definíciójának szűkítését. Nagy András, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács igazgatója a HVG kérdésre elmondta, hogy az Európai Szeszipari Szövetség (CEPS) legutóbbi, májusi közgyűlésén az EU képviselője egyértelművé tette: az unió azt szeretné, ha szakmai és nem politikai szinten dőlne el a kérdés. Eszerint először az érintett tagállamok szeszipari szövetségeinek kell kompromisszumos megoldást találniuk, és csak ez után következne az uniós döntéshozatal. A vita Nagy András szerint elmozdulni látszik a holtpontról, mivel az északiak által javasolt krumpli és gabona mellé harmadikként a cukorrépamelaszt is felvennék a megengedett alapanyagok közé. Ez a tagállamok többségének - így Magyarországnak is - megfelelne, és elképzelhető, hogy a vodkaövezet országai is elfogadják ezt a kompromisszumot, akár még az ősszel.

A legfrissebb hírek szerint egyébként James Bond a novemberben mozikba kerülő új epizódban Smirnoffból kéri majd a vodka-Martinit. Az mindenesetre gabonából készül.

LÓSZ ÁKOS