Irak az erőszakspirál martaléka

A december 30-án kivégzett Szaddám Huszein volt diktátor rendszerének megdöntése után a Fehér Ház ahelyett, hogy a kivonulásra készülne, tovább kívánja erősíteni iraki jelenlétét. Taha Jaszín Ramadán volt iraki alelnököt, Szaddám Huszein közeli munkatársát, akit Dudzsail síita falu 148 lakosának 1982-ben történt lemészárlása miatt indított perben ítéltek halálra, az invázió kezdetének 4. évfordulóján, kedd hajnalban végezték ki. Ő volt a negyedik egykori magas rangú iraki vezető, akin a halálos ítéletet végrehajtották.

A szunniták és a síiták között egy éve fellángolt erőszakos cselekmények megfékezésére az Egyesült Államok további 25 ezer katonát küld Irakba, ahol az amerikai haderő létszáma így júniusra eléri az 160 ezer főt. George Bush amerikai elnök ugyanakkor hétfőn beismerte, hogy "hónapokra" lesz szükség, amíg az új stratégia működőképes lesz, még ha Núri al-Máliki iraki kormányfő biztosított is arról, hogy "véget értek" a felekezetközi erőszakos cselekmények.

Az erőszak leginkább a fővárost, Bagdadot - ahol februárban új biztonsági tervet léptettek életbe - valamint Dijála tartományt sújtja.

Az ország nyugati és északi részében az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat iraki csoportja folytatja a lázadást az iraki kormány és az amerikai erők ellen. Az ország déli részében pedig a síita milíciák versengenek a kőolajlelőhelyek feletti ellenőrzésért.

Az Irak Body Count internetes honlap adatai szerint közel 60 ezer polgári személyt öltek meg négy év alatt, míg a szövetségek mintegy 3500 katonát veszítettek, közülük 3220 volt amerikai. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint mintegy 2 millió iraki menekült el az országból, 1,8 millióan pedig az ország más vidékeire költöztek.

A számos stabilizációs terv ellenére az irakiak egyre borúlátóbbak a jövőjüket illetően, a szövetségesek iránti rokonszenvük pedig egyre olvad a BBC brit, az ABC News amerikai, az ARD német televízió, valamint az USA Today című amerikai napilap megrendelésére elvégzett felmérés szerint. A megkérdezett irakiaknak mindösszeg 39 százaléka gondolta úgy, hogy javul az élete, és valamivel több mint egynegyedük érzi magát biztonságban a lakónegyedében.