Európa-kuka

2 perc

2007.01.24. 17:20

Nem a magyarországi az első eset, hogy nagy mennyiségű szemét illegális exportjáról szóló történetek kerülnek napvilágra azóta, hogy Németországban 2005 nyarán szigorodtak a hulladékfeldolgozás szabályai. A ZDF közszolgálati televízió például tavaly nyáron terjedelmes riportban leplezte le a Csehországba a szabályok megkerülésével hulladékot szállítókat.

© sxc.hu
A kísértés azért nagy, mert másfél éve tilos kevert, háztartási szemetet egyszerűen "csak úgy" lerakni. De exportálni sem szabad, sem ezt, sem mást: válogatás nélkül kizárólag a "tiszta", zöld listás, égetőműben hasznosítható hulladékot lehet kivinni az országból, minden más esetben engedélyeztetési eljárás előzi meg a kivitelt. Vagy nem. Amint azt a HVG tudósítójának a Magyarországon talált német szemét származási helye szerint illetékes baden-württembergi tartományi környezetvédelmi minisztériumban elmondták, a Leutkircher Wertstoff GmbH aitrachi telepéről a Kiskunságba szállított szemét ipari hulladék volt, előválogatott műanyag és papír. Ez is engedélyköteles lett volna, s mivel nem kértek rá kiviteli engedélyt, az export mindenképp szabálytalan volt. Karl Franz, a minisztérium szóvivője elmondta: eddigi megállapításaik szerint azok a papírok, amelyeknek azt kellett volna igazolniuk, hogy a hulladék magyarországi feldolgozása szabályosan megtörténik, mindössze átvételi elismervények voltak. A szóvivő tájékoztatása szerint 1100 tonnáról van szó, aminek visszahozatalára "közösen meg kell találni a megfelelő megoldást".

Ennek kapcsán utalt arra a tavalyi esetre, amikor illegálisan Csehországba exportált hulladék ügye került napvilágra. A sokáig zavartalan, hamis vámnyilatkozatokkal fedezett üzletre akkor derült fény, amikor egy nagy illegális szeméttelep kigyulladt. Akkor az a megoldás született, hogy a szállítmány egy részét visszahozták Németországba, másik részét pedig a német fél költségén a helyszínen semmisítették meg. Az általános gyakorlat szerint a visszaszállítás, illetve a helyszíni válogatás-elégetés költségei az eredeti exportálót terhelik, s abban az esetben, ha a cég időközben megszűnt vagy fizetésképtelenné vált, a német állam állja a számlát. Franz szóvivő szerint azonban ebben az esetben nem kell ettől tartani, ismeretei szerint a Leutkircher közepes méretű, a szakmában ismert vállalkozás, nem postafiókcégről van tehát szó.

Mindazonáltal a Leutkircher cég - a német vizsgálatok eddigi adatai alapján - csak 1100 tonna kiszállításáért felelős, az időközben, január 15-ei keltezéssel megérkezett magyar visszaszállítási kérelem viszont több mint 4 ezer tonnáról szól. Ezzel kapcsolatban a minisztérium tájékoztatása szerint a baden-württembergi környezetvédelmi hatóság, az SAA további információkat kért a magyar féltől, hogy a szállítólevelek, kiviteli okmányok, illetve adott esetben magának a szemétnek a megvizsgálásával ki lehessen deríteni a további mintegy 3 ezer tonna feladóját.

Bár az ilyen esetek lelepleződésénél általában a német sajtó és a politikusok részéről elhangzik a morális intelem is, miszerint mélyen elítélendő, hogy egyes kalandor vállalkozók az új, kelet-európai uniós tagországokat a német jóléti társadalom szeméttelepének tekintik, a stuttgarti környezetvédelmi minisztériumban azt is elmondták, rendszeresen exportálnak például háztartási szemetet Svájcba, ahol megfelelő feldolgozó-válogató-égető kapacitás áll rendelkezésre.

WEYER BÉLA / BERLIN