A kormány betartott nekik, mire számítsanak most a tartós befektetési számlások?
Az állam mohósága ellenére – illetve bizonyos értelemben éppen azért – dinamikusan emelkedik a tartós befektetési számlák száma, a rajtuk lévő vagyon értéke már a 6200 milliárd forintot közelíti.
Hiába szigorított váratlanul tavaly év végén a nemzetgazdasági tárca, ez nem vette el a magyarok befektetési kedvét. Idén január óta ugyanis az új szerződéseknél, valamint az újrakötéseknél a tartós befektetési számlák (tbsz) birtokosai csak akkor mentesülnek a szociális hozzájárulási adó (szocho) megfizetése alól, ha – az eredeti célnak megfelelően – öt teljes évig nem nyúlnak hozzá a lekötött pénzhez. Az új jogszabály szerint az e számlákon lekötött pénz hozama után kizárólag abban az esetben nem kell szochót fizetni, amikor személyi jövedelemadót (szja) sem.
A kormány újabb hirtelen elővezetett megoldással adóztatja meg a gyorsan növekvő tartós lakossági megtakarításokat jövő januártól.
Előtte e kétféle fizetnivaló külön mozgott. Mostantól egy az útjuk: ha valaki három éven belül feltöri a tbsz-t, akkor ugyanúgy 15 százalékos szja-t és 13 százalék szochót kell fizetnie, mint (az állampapírokat kivéve) minden más értékpapír-befektetésnél; három év után 10, illetve 8 százalékra csökken a taksa, és csak öt év leteltével élesedik a teljes szja- és szochomentesség. A tbsz tehát akkor jó választás, ha valaki közép- vagy hosszú távon szeretné befektetni a pénzét.
1944 őszére a japán legfelsőbb vezetésben is mindenki tudta, hogy a háború erősen vesztésre áll. A hadi helyzeten egy első látásra példátlannak tűnő új taktikával igyekeztek fordítani: fiatal, gyakran az iskolapadból éppen csak kiesett, brutális módszerekkel kiképzett pilóták ezreit küldték a biztos halálba. A japán kapituláció és az utolsó öngyilkos küldetés nyolcvanadik évfordulóján a kamikaze hadviselés történetét idézzük fel.
