A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Az A mű 50-es toplistájának első 10 helyén tavalyhoz és az utóbbi évekhez képest szinte csak helyezésbeli különbségek vannak. Akadnak azonban, akik sokkal befolyásosabbnak ítéltettek, mint korábban, és vannak új szereplők is a listán.
A Műértő 2011 decembere óta minden évben közzétette – az Art Review magazin Power 100 nemzetközi listájának mintájára – a hazai művészeti színtér 50 legbefolyásosabb szereplőjének névsorát, amivel a főszerkesztő, Andrási Gábor és az ötletgazda, Emőd Péter itthon is hagyományt kívántak teremteni. A Műértőt 2022-ben felváltotta digitális utódja, A mű, de a Magyar Power 50 rangsorát azóta is minden évben megjelentetjük. A listáról továbbra is elmondható, hogy nagy érdeklődést és többségében pozitív visszhangot vált ki, s az évek távlatából egyre értékesebb lehetőséget nyújt a magyar szcéna alakulásának vizsgálatára.
A rangsort összeállító zsűri tagjai évről évre minimális változásokkal ugyanazok a képzőművészet és a műkereskedelem világát belülről ismerő szakemberek, akiket arra kérünk fel, hogy mérlegeljék az elmúlt év szereplőinek a magyar képzőművészeti életre gyakorolt súlyát. Fontos, hogy itt nem a hatás milyensége esik elsősorban a latba, hanem a konkrét erő, a befolyás, amely alapján nem csak pozitív teljesítmények mutatkozhatnak meg a listán. Ennek ellenére – vagy ezzel együtt – a lista a pontosan mérhető mutatók csaknem teljes hiánya miatt természetesen nem lehet objektív; s azt is minden évben leszögezzük, hogy egyszerre vehető komolyan és játék gyanánt.
Az utóbbi években nemcsak személyekre, hanem intézményekre és kollektívákra is érkezhettek jelölések. Itt azt a gyakorlatot követtük, hogy ha egy adott személy neve egybeforrt az általa vezetett intézménnyel, és mindkettőre érkezett jelölés, ott összevontunk. Ez történt például Fabényi Julia és a Ludwig Múzeum kurátori csapatának esetében, ahol ez utóbbira is érkeztek külön szavazatok. Fehér Dávidnál viszont, aki elsősorban nem csupán mint a Közép-európai Művészettörténeti Kutatóintézet (KEMKI) igazgatója volt „látható” 2024-ben, külön számoltuk a KEMKI kollektívájára érkezett jelöléseket – mely így, számos programjával, kiadványával, pályázatával idén először fel is került a top 50-be.
Míg az Art Review legutóbbi 100-as listáját a hatalmi átrendeződés jellemezte, ez továbbra sem mondható el a magyar szcénáról: bebetonozott dobogós helyét továbbra is tartja Baán László – idén ismét elsőként. A magyar képzőművészeti élet csúcsintézménye, a Szépművészeti Múzeum és az ezzel összevont Magyar Nemzeti Galéria (MNG) felett diszponáló főigazgató befolyása a Liget Budapest egyre több tervének megvalósulásával – a projekt miniszteri biztosaként – folyamatosan nő.
Az általa vezetett intézmények erejét illusztrálja, hogy mind a már említett KEMKI, mind annak vezetője, az idén harmadik helyre előlépett Fehér Dávid művészettörténész a Szépművészeti Múzeum kötelékébe tartozik; az őt előző, ezüstérmes Petrányi Zsolt pedig az MNG főmunkatársa és kurátora – nevéhez 2024-ben is több emlékezetes kiállítás kötődött.
A top 10-ben tavalyhoz és az utóbbi évekhez képest szinte csak helyezésbeli különbségek adódtak. Ugyanúgy itt szerepel az itthon és külföldön is befolyásos, s a kortárs ékszer területén is aktív Spengler–Somlói gyűjtő házaspár (5.); magángaleristaként Pados Gábor (8.), a folyamatosan az élvonalban lévő acb Galéria vezetője; a jelentős kiállításokat szervező és a Velencei Biennálé magyar szerepléseit is felügyelő Ludwig Múzeum igazgatója, Fabényi Julia (4.); képzőművészként Maurer Dóra (10.); a nemzetközi tendenciákkal legláthatóbban együtt mozgó két független kollektíva, az OFF Biennále Budapest és a Trafó Galéria munkáját vezető és összefogó két kurátor: az előbbié Somogyi Hajnalka (6.), utóbbié Szalai Borbála (7.); valamint Mélyi József (9.), a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanszékvezetője.
Idén a zsűritagoktól 225 főre érkezett jelölés, de a pontszámok összesítése után felállt közös ötvenes listába végül ezúttal is kevés művész került be, holott az egész szcéna magvát ők jelentik. Az ötven főből idén összesen heten vannak az alkotók – tavaly ez a szám kilenc volt. Maurer Dóra után a következő, a hazai műkereskedelem legfelső ársávját továbbra is uraló Keserü Ilona (13.); őt követi a 2024-es Velencei Biennálé Magyar Pavilonjában kiállító Nemes Márton (30.), a korábban ugyanott szereplő Keresztes Zsófia (35.); új belépőként Keresztesi Botond (45.) és Kaszás Tamás (49.), aki a munkáiban éppúgy konzekvens, mint az utóbbi évek power-listás szerepléseiben; valamint Horváth Gideon (50.).
Tavalyhoz képest sokat lépett előre, a 24. helyről a 14.-re került Erőss Nikolett, a Budapest Galéria főosztályvezetője és művészettörténésze, valamint a 2023-as listán új belépőként a 38. helyen szereplő Páldi Lívia kurátor, aki ezúttal a 19. helyen áll. Munkájuk többek közt a Budapest Galéria kiállítóterében megvalósult következetesen magas színvonalú kiállításokban öltött testet. Szintén sokat javított Don Tamás: a 49. helyről a 33.-ra került, közelítve így a 17. helyen álló Vizi Katalinhoz, akivel sikerült a fővárostól lélektanihatár-távolságban lévő debreceni MODEM jelentős tárlatait 2024-ben is reflektorfénybe helyezni. A több helyezést javítók közt szerepel a két évvel ezelőtt még új belépő, Istvánkó Bea is, aki most a 48.-ról a 32. helyre került, miután a nonprofit galériás modellt és az egyedülálló művészeti könyvesbolti kínálatot idén egy videógalériával toldotta meg az immár ISBN+ néven működő helyszínen.
Az 50-es összesített lista új belépői közt a festőművész Keresztesi Botondon kívül Tausz Ádámot is megtaláljuk, aki bár húsz éve színen van az Antik Enteriőr majd az Art and Antique művészeti vásár szervezőjeként, két éve a kortárs piacon is szintet lépett a Budapest Contemporary, majd 2024-ben a Füred Art Week elindításával. Tausz nemcsak hogy felkerült a Magyar Power 50-re, hanem 39. helyével meg is előzte az eddig rendre a listán szereplő, a hazai műkereskedelmi vásár szcénát képviselő, jelenleg a 44. helyen álló Ledényi Attilát, az Art Market Budapest igazgatóját.
Szintén új szereplő Baki Péter (48.) a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház ügyvezető igazgatója és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Intézetének művészeti és tudományos igazgatóhelyettese, egyetemi oktató, kurátor és szerző, akinek mostani toplistás helyezése a Liget Projekt keretében az Andrássy úti Klösz-villába költöző, jelenleg Kecskeméten található Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatói pozíciójának szól.
A visszatérők közt található – egy év kihagyás után – Miklósvölgyi Zsolt (47.) szerkesztő, művészeti író, aki a 2024 áprilisában tragikus hirtelenséggel eltűnt Artportal főszerkesztői székéből került az acb Médiához. Szintén régi-új szereplő az utoljára a 2021-es évet értékelő ötvenes listán szereplő Molnár Annamária (37.), akinek a 2009 óta működő kortárs galériája által képviselt Konok Tamás három műve is bekerült 2024-ben a párizsi Pompidou Központ gyűjteményébe.
Végül, de semmiképp nem utolsósorban fontos visszatérő 2021 után újra a listán András Edit (36.), aki mérvadó elméleti köteteivel, szakmai jelenlétével mindig is befolyásos, tekintélyt képviselő, lényeges vonatkozási pont volt. 2024 októberében nevezték ki a pozsonyi művészeti akadémia díszdoktorává, novemberben első magyar díjazottként neki ítélték oda a régió legjelentősebb, kétévente átadott művészettörténészi kitüntetését, az Igor Zabel-díjat. Az indoklás szerint „a kelet-európai művészet és művészettörténet-írás ellenhegemón diskurzusaihoz való hozzájárulása, valamint progresszív és kritikus (feminista) kurátori, kutatói és szerzői munkássága elismeréseként”. Egy friss, vele készült rádióinterjúban hangsúlyozta: a művészetnek mindig is része volt, hogy reflektáljon arra a világra, amelyben élünk. Azonban ma Magyarországon a problémafelvetésekkel foglalkozó, a kortárs helyzetre reagáló képzőművészet erősen el van nyomva, ugyanakkor a regnáló politikai kurzus „a képek erejét nagyon is használja”.
Nyitóképünkön Keserü Ilona: Mozaikterv (SOTE), 1974
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Mindenre gondoltak azok a csalók, akik a videónkban megszólaló áldozatokat átverték.
Az oroszok novemberben vettek célba egy munkácsi elektromos alállomást.
Távozásuk után a közgyűlés határozatképtelenné vált.
Egyre többen teszik fel ezt a kérdést.
Kapu Tibor első magyar űrhajósként léphetett a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére.
Várnai László elnézést kért a felpofozott diáktól és a képviselőtársaitól is.