Matuzsálem-gén a hosszú élet titka
1 perc
2007.05.04. 12:15
Amerikai kutatók olyan génre bukkantak, amely központi szerepet játszik a hosszú élet kialakulásában.
A Nature című tudományos lap online változatában részleteket tettek közzé abból a tanulmányból, amelyet a San Diego-i Salk Intézet kutatói készítettek férgekkel folytatott kísérleteikről. Ezek eredménye szerint a hosszú élet titkát egy viszonylag kevéssé ismert, PHA-4 nevű gén rejti, amely egyúttal az élet minőségéért is felelős.
Biológusok szerint a kísérletek áttörést jelentenek, olyannyira, hogy megváltoztathatják az öregedéskutatás eddigi irányait. Ugyanakkor óvtak attól, hogy az eredményeket közvetlenül az emberre vetítsék, hiszen az emberi szervezet sokkal bonyolultabb a férgekénél. A tudósok egy évtizede vallják azt, hogy egyes gének meghatározó szerepet játszanak az öregedés alakításában. Korábban úgy vélték, hogy ezt a folyamatot nem lehet befolyásolni.
Hugo Aguilaniu biológus, a tanulmány egyik szerzője szerint két mód van az élet meghosszabbítására. Az egyik a sejtek szintjén működik, ahol csökkenteni kell az inzulin-érzékenységet. "Ezt a lehetőséget jól ismerjük. Tenyésztettek olyan, genetikailag megváltoztatott egereket, amelyek kétszer annyi ideig éltek", mint egyéb fajtársaik - mondta, hozzátéve: ugyanakkor ennek nem kívánt mellékhatásai vannak, így az állatok növekedése csökken és gondok adónak a szaporodással is.
A másik út a táplálékfelvétel korlátozása, vagyis ha egy állat a normális élelemadag hetven százalékát kapja, akkor húsz - harminc százalékkal tovább élhet. Az embereknél így tizenöt - húsz évvel meghosszabbítható az élet. Eddig azonban nem tudták, hogyan működik ez a folyamat.
Aguilaniu és kollégái ezért a kísérletek során a férgekbe olyan speciális genetikai anyaggal módosított baktériumokat juttattak, amelyek kikapcsolták a PHA-4 gén működését. Így a férgek akkor sem éltek tovább, ha kevesebb táplálékot kaptak. Egy másik teszt során a kutatók arról gondoskodtak, hogy a gén aktívabb legyen, mint korábban, ez pedig a férgek számára azt eredményezte, hogy húsz-harminc százalékkal tovább éltek, akkor is, ha normálisan táplálkoztak. "Az emberekre vonatkozóan a kutatás tisztán elméleti természetű, de azt jól mutatják a kísérletek, hogy a táplálkozás korlátozása hatásos" - idézte a Nature a kutatókat.
Biológusok szerint a kísérletek áttörést jelentenek, olyannyira, hogy megváltoztathatják az öregedéskutatás eddigi irányait. Ugyanakkor óvtak attól, hogy az eredményeket közvetlenül az emberre vetítsék, hiszen az emberi szervezet sokkal bonyolultabb a férgekénél. A tudósok egy évtizede vallják azt, hogy egyes gének meghatározó szerepet játszanak az öregedés alakításában. Korábban úgy vélték, hogy ezt a folyamatot nem lehet befolyásolni.
Hugo Aguilaniu biológus, a tanulmány egyik szerzője szerint két mód van az élet meghosszabbítására. Az egyik a sejtek szintjén működik, ahol csökkenteni kell az inzulin-érzékenységet. "Ezt a lehetőséget jól ismerjük. Tenyésztettek olyan, genetikailag megváltoztatott egereket, amelyek kétszer annyi ideig éltek", mint egyéb fajtársaik - mondta, hozzátéve: ugyanakkor ennek nem kívánt mellékhatásai vannak, így az állatok növekedése csökken és gondok adónak a szaporodással is.
A másik út a táplálékfelvétel korlátozása, vagyis ha egy állat a normális élelemadag hetven százalékát kapja, akkor húsz - harminc százalékkal tovább élhet. Az embereknél így tizenöt - húsz évvel meghosszabbítható az élet. Eddig azonban nem tudták, hogyan működik ez a folyamat.
Aguilaniu és kollégái ezért a kísérletek során a férgekbe olyan speciális genetikai anyaggal módosított baktériumokat juttattak, amelyek kikapcsolták a PHA-4 gén működését. Így a férgek akkor sem éltek tovább, ha kevesebb táplálékot kaptak. Egy másik teszt során a kutatók arról gondoskodtak, hogy a gén aktívabb legyen, mint korábban, ez pedig a férgek számára azt eredményezte, hogy húsz-harminc százalékkal tovább éltek, akkor is, ha normálisan táplálkoztak. "Az emberekre vonatkozóan a kutatás tisztán elméleti természetű, de azt jól mutatják a kísérletek, hogy a táplálkozás korlátozása hatásos" - idézte a Nature a kutatókat.