Reformokat sürget az EU a Balkánon és Törökországban

A dokumentumcsomag Horvátországot, Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Törökországot, Szerbiát, Montenegrót és külön Koszovót értékeli az uniós értékek és integráció szempontjából. Közülük egyedül Zágrábnak van esélye arra, hogy viszonylag rövid távon - talán még ebben a évtizedben - csatlakozzon az EU-hoz. Egybehangzó vélemények szerint a hivatalosan tagjelölt Törökországnak a legtávolabbiak a csatlakozási esélyei.

A jövő kedden nyilvánosságra hozandó dokumentum értésre adja, hogy Brüsszel egyik érintett országban sem elégedett maradéktalanul a reformokkal, különösen a korrupcióellenes harc, az etnikai feszültségek csillapítása és a szervezett bűnözés elleni fellépés terén.

A Törökországról szóló jelentésrész tisztességesnek nevezi a közelmúltbeli választást, de több területen - például a véleménynyilvánítás szabadságának biztosításában, a hadsereg polgári ellenőrzésében és a nem muzulmán közösségek jogainak biztosításában - további javulást lát szükségesnek.

Horvátországról a bizottság állítólag megállapítja, hogy a két éve kezdődött csatlakozási tárgyalások jól haladnak, és hamarosan döntő szakaszba érkezhetnek. Harmincöt tárgyalási fejezetből 14-ben már folynak a megbeszélések Zágrábbal, és a bizottság szerint csak a balkáni partneren múlik, milyen gyorsan tudnak haladni. Belpolitikailag az igazságszolgáltatás lassú reformja és a korrupció elleni harc gyengesége a fő horvát hiányosság az EU-központból nézve, de problémák tapasztalhatók a szerb kisebbséggel való bánásmódban is.

Macedónia vezetése azt reméli, hogy jövőre ezzel a volt jugoszláv köztársasággal is megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások. Ám a jelentés várhatóan nem tesz ilyen ajánlást, így aligha valószínű, hogy a tárgyalásokat 2009 előtt elindítanák. Elsősorban az albán kisebbséggel és a pártjaival folytatott együttműködést nem ítélik kielégítőnek Brüsszelben.

Szerbiával szemben a legnagyobb problémának továbbra is a Nemzetközi Törvényszékkel folytatott együttműködés hiányosságait, mindenekelőtt a volt jugoszláviai háborúk több vádlottjának szabadlábon hagyását tartják. Koszovó tartomány végleges státusát illetően Brüsszel ugyancsak konstruktívabb hozzáállást vár el Belgrádtól. Ennek ellenére valószínűsíthető, hogy a bizottság a közeljövőben aláírásra javasolja majd a társulási szerződést, de arról az EU tagországai döntenek végérvényesen.

Boszniával eddig a rendőrségi reform késlekedése miatt csúszott a társulási szerződés aláírása, de a témáról minap kötött etnikumközi egyezmény nyomán megnyílt az út a jóváhagyás előtt.