Centerpálya

HVG

Kína egyszer s mindenkorra eloszlathatja a magyarok kishitűségét. Ehhez elég bemenni a két évtizede még 30 ezres halásztelepülés, ma már 12 milliós metropolis Sencsen polgármesteri hivatalába, és máris megjön az ember önbizalma: az ott kifüggesztett térképen Európának csak hat országát tüntették fel, köztük van viszont Magyarország, méghozzá a britekkel, franciákkal, olaszokkal, németekkel és oroszokkal azonos méretben - meséli sencseni élményeit a kínai piac meghódítására készülő környezettechnológiai cég, az Organica Zrt. vezérigazgatója, Kenyeres István.

Kína valóban kitüntetett figyelmet szentel Magyarországnak: a pekingi kereskedelmi minisztériumban döntöttek arról, hogy európai hídfőállásként Budapesten hozzák létre a kínai márkák kereskedelmi központját - közölte a HVG-vel a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízott, Huszty András. A kínai vállalatok budapesti képviselete több mint kétéves tárgyalássorozat után, ősztől népesülhet be. A HVG úgy tudja, Gyurcsány Ferenc kormányfő szeptemberre tervezett pekingi látogatásán jelentik be az első 200 kínai cég betelepülését az újpalotai Asia Centerbe. A négy évvel ezelőtt megnyílt kereskedelmi központnak eredetileg is azt a funkciót szánták, hogy a távol-keleti termékek európai elosztóközpontja legyen. Bár a létesítménynek eddig nem sikerült beváltania a hozzá fűzött reményeket, a kínai kormánynak éppen az tetszett meg benne, hogy még bőven van hely az épületben, és nem költséges beruházással kezdődik a projekt. A dolog pikantériája, hogy az állami tulajdonú kínai cég, a Genertec képviselői nem magyar miniszterekkel, hanem az osztrák-orosz Strabag AG tulajdonában lévő Asia Center Kft.-vel és a kínai tulajdonú, ugyancsak Újpalotán lévő logisztikai központ, a China Mart Kft. vezetőivel tárgyalnak a terület bérbeadásának és működtetésének részleteiről.

A magyar kormány arra számít, a közeli években minimum ezer kínai vállalkozás telepedik le Magyarországon, ami már az első időkben is több száz új munkahelyet jelenthet, hiszen az Európával üzletelni szándékozó kínaiaknak szükségük lesz gazdasági és jogi szakértőkre, könyvelőkre, tolmácsokra. Fellendül a gazdasági turizmus, a későbbiekben pedig a befektetni szándékozó vállalkozások gyártást is hozhatnak Magyarországra. Ám ha a kínai cégek mégsem találnak megfelelő üzleti környezetet Budapesten, Peking Magyarország helyett másik helyszínt kereshet a modern kori Selyemút európai célpontjának (lásd Nagy falat című írásunkat a 95. oldalon). Márpedig Kínából valósággal özönlenek az elektronikai alkatrészek a kelet-közép-európai régióba, az itt összeszerelt késztermékek adják Magyarország uniós külkereskedelmi mérlegének aktívumát.

A nagy ugráshoz mindenesetre megvannak az alapok: tavaly a magyarországi vállalatok az ázsiai térségen belül a legtöbb árut Kínában adták el, 161 milliárd forint értékben, Kína pedig Közép-Kelet-Európán belül a legtöbb terméket Magyarországra hozta, összesen 817 milliárd forintnyit. Az óriási kereskedelmi többlet ellenére, ami egyébként Európától az Egyesült Államokig Kína valamennyi kereskedelmi partnerét sújtja, a magyarországi behozatalban az elmúlt években kedvező átrendeződés kezdődött meg. Telítődött ugyanis az olcsó ruházati termékek és bóvlik piaca, a kínai kereskedők üzleteket, egész üzletházakat vásárolnak vagy bérelnek, ahogy történt például a legtöbb volt Centrum és Skála Áruházzal. A gyorsbüfékből tőkéhez jutott családi vállalkozások pedig a turizmusban keresnek helyet a pénzüknek. A tíz éve Magyarországon tevékenykedő Mong asszony Vita Rita Kft.-je például, beleunva budapesti vendéglőjébe, húsvétkor nyitotta meg panzióját Parádfürdőn. Az olcsó textilesek pedig mennek tovább Romániába és Szlovákiába, ahol most élik át azt a gründolási időszakot, amely nálunk már az 1990-es évek elején lezajlott - osztja meg tapasztalatait a HVG-vel Ladányi Tamás ügyvéd, aki kínai cégek megbízását látja el. Más kérdés, hogy kínai áruk még mindig bejutnak illegális csatornákon is az országba. Legutóbb, amikor vám- és adócsalások leleplezésében jeleskedő fináncokat tüntettek ki, a 4,4 milliárd forintnyi elkövetési értékből 3,3 milliárdban kínaiak voltak az érintettek.

Ennél is meghatározóbb azonban, hogy az utóbbi két évben elkezdtek beszivárogni Magyarországra a világgazdaságban is egyre tekintélyesebb kínai vállalatok. A vezető kínai információtechnológiai cég, a Huawei leányvállalatának, a Huawei Technologies Hungary Kft.-nek már van termelőkapacitása. A komáromi Nokia-gyárnak beszállító műanyagipari vállalat, a világszerte 90 ezer embert foglalkoztató BYD Company Ltd. most alakít ki raktárbázist a magyarországi üzem mellett, az IBM személyiszámítógép-divízióját megvásárló kínai Lenovo Groupnak pedig az ölébe hullott a székesfehérvári egykori IBM-gyár kapacitása. Részben ezeknek a cégeknek tulajdonítható, hogy a Magyarországra érkező kínai alapanyagok és félkész termékek háromnegyedét utóbb késztermékként továbbexportálják Magyarországról, ami a kínaiaknak azért is kedvező, mert a magyarországi hozzáadott érték alapján az áru közösségi termékké válik, így olajozottan jut be az uniós piacokra. Az elektronika mellett egyébként más ágazatokban is megjelent a kínai konkurencia: a világ 46. legnagyobb építőipari cége, a Shanghai Construction Group egyelőre csendben meghúzódik egy szombathelyi bejegyzésű vállalkozás, az SCG Hungaria Kft. neve alatt, de csak idő kérdése, mikor kezd bele nagyobb beruházásba Magyarországon vagy attól nyugatra.

Nehezebb ügy a Kínába irányuló magyar export növelése, tavaly például a kivitel megduplázása valójában egyedül az Audi Hungaria Motor Kft. kínai eladásainak volt köszönhető. Ugyanakkor még a kínai ruházati piac sem bevehetetlen: a kétharmad részben megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató, állami tulajdonú Szegedi SZEFO Zrt.-nek egy olasz céggel, a Dama S.p.A.-val kötött ötéves szerződése alapján évente 750 millió forint árbevétele származik az ázsiai exportból. Az eddig részben kínai acélalapanyagokból dolgozó szigetelőipari cég, a kizárólag magyar tulajdonú, csaknem 20 milliárd forint éves forgalmú Masterplast Zrt. pedig még idén leányvállalatot alapít Kínában.

Az ottani üzletkötésekhez egyébként elsősorban türelemre van szükség, a sürgető szavakra a kínaiak azt válaszolják, hogy ötezer éve kereskedelemmel foglalkoznak, nekik tehát van idejük. A Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt. vezérigazgatója, Varga Ferenc például három éven át odakint tanulmányozta a szárnyasok tenyésztését, mire 2005-ben sikerült megállapodást kötnie a fele-fele arányban magyar-kínai vegyesvállalat létrehozásáról. Megérte a várakozás, hiszen az eddig 5 milliárd forintos beruházással létrehozott liba- és kacsafarmok 3 évig teljes, további két évig 50 százalékos adómentességet kapnak. Jövőre pedig elindítják az újabb beruházást, így 2012-re már 40 millió libát és 60 millió kacsát tenyésztenek Kínában magyar technológia alapján.

Jellemzően persze nem a tömegáruk piacán lehet megverni a kínai konkurenciát, sokkal inkább a tudás, a know-how átadásával. Az Organica Zrt. például azt a biológiai szennyvíztisztító technológiáját akarja értékesíteni Kínában, amelynek a kelet-európai hasznosítására éppen július 1-jétől hoz létre vegyesvállalatot a világ legnagyobb víziközmű-szolgáltatójával, a Veoliával. Az évi 1,5-2,5 milliárd forint árbevételű magyar cég azonban kifejezetten ellenállt annak, hogy a Veoliával közösen lépjen a kínai piacra. Igaz, már közeli a megállapodás a kínai partnerekkel, a Beijing Technology Exchange and Promotion Centerrel és Sencsen városával. Így a jövő év első felében megvalósulhatnak a magyar technológiával kialakított első szennyvíztisztítók Kínában. A forgalma megduplázására számító vállalatot a hírhedt kínai másolási készség sem riasztotta el a hatalmas piacról. Az Organica magyarországi központja ugyanis a világ bármely táján telepített tisztítóberendezéséről az interneten élőben megkapja a működési adatokat, az így begyűjtött információk révén elvileg bármiféle másolási kísérlet lelepleződik.

SZABÓ YVETTE