Tőke Kelet-Európában
Továbbra is vonzó Kelet-Közép-Európa a külföldi befektetők körében - derül ki a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének (WIIW) felméréséből.
HVG |
Továbbra is vonzó Kelet-Közép-Európa a külföldi befektetők körében - derül ki a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének (WIIW) felméréséből.
HVG |
Az információ nem az igazság nyersanyaga? Miért mondja a rendszerváltás előtti demokratikus ellenzék egyik legismertebb alakja, hogy akkor szabadabban dönthetett a sorsáról, mint ma? Miből lehet sejteni, hogy a kormány optimista lózungjai ellenére nem indul be a gazdaság 2025-ben? Ez a HVG új évi első lapszámának ajánlója, a Fülszöveg.
Egykor csak álom volt a hajós jogosítvány megszerzése az erdélyi pedagógus számára, most pedig már azon töri a fejét, hogyan kelhetne át az Atlanti-óceánon.
1859-ben olyan erős napkitörés történt, hogy a Napból kiáramló részecskék miatt kigyulladtak az akkor elterjedőben lévő távíróberendezések. Emiatt sokan úgy vélik, egy hasonló esemény ma, amikor a technológia jóval nagyobb mértékben átszőtte a mindennapokat, valóságos összeomlást váltana ki a társadalom mindennapi működésében. A kockázat nem nulla, de azért van mivel hűteni a kedélyeket.
Bár úgy tűnhet, hirtelen mindenki figyelemzavarral küzd, a nők a valóságban gyakran aluldiagnosztizáltak és -kezeltek, ha ADHD-ról van szó. Ennek rengeteg oka van, az egyik az, hogy esetükben a tünetek radar alatt maradnak, ők pedig csendben szenvednek, és igyekeznek megküzdeni az elvárásokkal, amelyek az iskolában, majd a munkahelyen, illetve családban nehezednek rájuk.
Beszélhetünk arról, hogy mit okoz a gyereknél, ha idő előtt tudja meg, hogy nincsen Mikulás, de ennél sokkal fontosabb, hogy számos család tele van kibeszéletlen traumákkal, titkokkal – mondja Szél Dávid pszichológus, aki szerint a gyerekek sokkal jobban tudják kezelni, ha hiedelmeiket megrengetik, mint azt a szülők hiszik. Mikor és hogyan tárja fel tehát a szülő a gyerekek előtt a valóságot?
A totális szovjetorosz elnyomás sikerrel járt a nemzeti kultúra felszámolására indított hadjáratával, a gazdasági mutatók jók voltak, így az általános életszínvonal is szovjet viszonylatban magasnak volt tekinthető és ebből kifolyólag egészen a ’80-as évek második feléig Belarusz lakosságának nagy része semmiféle komoly változásra nem vágyott. Aztán jött Csernobil és utána egymást követően potyogtak ki a szó szoros értelmében vett csontvázak a szovjet múlt rég eltemetett szekrényéből. Ám még ezek sem ingatták meg a tagköztársaság népének bizalmát a szovjet keretrendszerben, és ha nem omlik össze a Szovjetunió, Belarusz talán még ma is önként és dalolva lenne a része. Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemzővel, a posztszovjet térség szakértőjével beszélgettünk.