Kostunica cinikus területfoglalónak nevezte a NATO-t
2 perc
2008.03.24. 14:43
Vojislav Kostunica távozó szerb miniszterelnök az ország elleni NATO-bombázás 9. évfordulóján azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy cinikusan, az "emberbaráti közbeavatkozás" nevében elragadta Koszovót.
"Mára már nyilvánvaló, hogy Szerbia bombázás általi kegyetlen lerombolásának egyetlen célja volt: Koszovó tartomány területén létrehozzák a világ első NATO-államát" - jelentette ki hétfőn a Tanjug szerb hírügynökségnek adott interjújában.
A NATO 1999. március 24-én kezdett el bombázni stratégiai jelentőségű szerbiai célpontokat, és 78 nap után, akkor hagyta abba, amikor Slobodan Milosevic jugoszláv elnök beleegyezett: kivonja fegyveres erőit Koszovóból. A szerb erők az albán lakosok elleni hadjárattal az albán lázadók gerillatámadásait torolták meg. Koszovó 1999. június 11-e óta ENSZ-közigazgatás alatt áll, és biztonságára a NATO ügyel.
A kormányfő azzal kapcsolatban, hogy az ENSZ-rendőrség a múlt hétfőn megrohamozta a Kosovska Mitrovica-i bíróság épületét, amelyet három nappal korábban megszálltak az onnan még 1999-ben elzavart szerb bírók, ügyészek, bírósági alkalmazottak, azt mondta: a NATO és az ENSZ-rendőrök "orvlövészeket és tiltott lőszereket" vetettek be a szerbek ellen. Az órákon át tartó súlyos összecsapásokban egy ukrán rendőr meghalt, több mint hatvan ukrán, lengyel és francia rendfenntartó, valamint több mint száz szerb megsebesült.
Dragan Sutanovac, a feloszlott szerb kormány védelmi minisztere, aki Boris Tadic államfő Európa-barát pártjának a tagja, azonban így nyilatkozott a 9 évvel ezelőtti eseményekkel kapcsolatban: A NATO-bombázás kezdete "népünk modern kori történetében a legszomorúbb nap volt, amikor láthatóvá vált, hogy nem értettük a világot, a világ pedig még kevésbé értett minket".
A pristinai albán vezetők viszont felszabadító akciónak értékelték az akkori légitámadásokat. "A világ legerősebb katonai szövetsége védelmére kelt Koszovóban a nyugati civilizáció értékeinek: a szabadságnak, a békének és a demokráciának. Kilenc év múltán Koszovó szabad. Létrehozott egy független, demokratikus, nemzetközileg elismert államot, és elkötelezte magát amellett, hogy megvédi a kisebbségek jogait, illetve csatlakozik az Európai Unióhoz és a NATO-hoz" - jelentette ki Hashim Thaci kormányfő.
Eközben Koszovó etnikai alapon történő megosztására tett javaslatot Belgrád abban a dokumentumban, amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra és benyújtottak az ENSZ-nek. Eszerint Belgrád elismeri az ENSZ joghatóságát Koszovóban, de hozzáteszi, hogy kizárólag szerbek - azaz albánok nem - gyakorolhatnak ellenőrzést a rendőrség, az igazságszolgáltatás és a vámhivatal fölött a Koszovó területének 15 százalékát kitevő, többségükben szerbek lakta településeken.
Slobodan Samardzic, a Koszovó ügyeivel megbízott szerb miniszter, Kostunica nacionalista pártjának tagja már egy szombati interjújában indítványozta "a koszovói albánok és szerbek funkcionális szétválasztását". "Elfogadjuk az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozatát, valamint az UNMIK (a koszovói ENSZ-misszió) rendőrségének, igazságszolgáltatásának és vámhatóságának illetékességét, de a függetlenség egyoldalú kikiáltása után csak a szerbek tudják, Szerbia segítségével, ellátni ezeket a feladatokat" - mondta.
A NATO 1999. március 24-én kezdett el bombázni stratégiai jelentőségű szerbiai célpontokat, és 78 nap után, akkor hagyta abba, amikor Slobodan Milosevic jugoszláv elnök beleegyezett: kivonja fegyveres erőit Koszovóból. A szerb erők az albán lakosok elleni hadjárattal az albán lázadók gerillatámadásait torolták meg. Koszovó 1999. június 11-e óta ENSZ-közigazgatás alatt áll, és biztonságára a NATO ügyel.
A kormányfő azzal kapcsolatban, hogy az ENSZ-rendőrség a múlt hétfőn megrohamozta a Kosovska Mitrovica-i bíróság épületét, amelyet három nappal korábban megszálltak az onnan még 1999-ben elzavart szerb bírók, ügyészek, bírósági alkalmazottak, azt mondta: a NATO és az ENSZ-rendőrök "orvlövészeket és tiltott lőszereket" vetettek be a szerbek ellen. Az órákon át tartó súlyos összecsapásokban egy ukrán rendőr meghalt, több mint hatvan ukrán, lengyel és francia rendfenntartó, valamint több mint száz szerb megsebesült.
Dragan Sutanovac, a feloszlott szerb kormány védelmi minisztere, aki Boris Tadic államfő Európa-barát pártjának a tagja, azonban így nyilatkozott a 9 évvel ezelőtti eseményekkel kapcsolatban: A NATO-bombázás kezdete "népünk modern kori történetében a legszomorúbb nap volt, amikor láthatóvá vált, hogy nem értettük a világot, a világ pedig még kevésbé értett minket".
A pristinai albán vezetők viszont felszabadító akciónak értékelték az akkori légitámadásokat. "A világ legerősebb katonai szövetsége védelmére kelt Koszovóban a nyugati civilizáció értékeinek: a szabadságnak, a békének és a demokráciának. Kilenc év múltán Koszovó szabad. Létrehozott egy független, demokratikus, nemzetközileg elismert államot, és elkötelezte magát amellett, hogy megvédi a kisebbségek jogait, illetve csatlakozik az Európai Unióhoz és a NATO-hoz" - jelentette ki Hashim Thaci kormányfő.
Eközben Koszovó etnikai alapon történő megosztására tett javaslatot Belgrád abban a dokumentumban, amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra és benyújtottak az ENSZ-nek. Eszerint Belgrád elismeri az ENSZ joghatóságát Koszovóban, de hozzáteszi, hogy kizárólag szerbek - azaz albánok nem - gyakorolhatnak ellenőrzést a rendőrség, az igazságszolgáltatás és a vámhivatal fölött a Koszovó területének 15 százalékát kitevő, többségükben szerbek lakta településeken.
Slobodan Samardzic, a Koszovó ügyeivel megbízott szerb miniszter, Kostunica nacionalista pártjának tagja már egy szombati interjújában indítványozta "a koszovói albánok és szerbek funkcionális szétválasztását". "Elfogadjuk az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozatát, valamint az UNMIK (a koszovói ENSZ-misszió) rendőrségének, igazságszolgáltatásának és vámhatóságának illetékességét, de a függetlenség egyoldalú kikiáltása után csak a szerbek tudják, Szerbia segítségével, ellátni ezeket a feladatokat" - mondta.