Kiújult vita az MTA-vagyonról: három patinás ingatlan kontra három év szabadságvesztés
8 perc
2025.04.17. 04:30
Elementáris erővel csaptak össze a napokban a magyar tudományos élet különböző képviselői a Magyar Tudományos Akadémiának és tagjainak a szerepéről. A tét százmilliárdokban is mérhető, de végső soron a tudományos kutatás szabadságáról vagy politikai függőségéről van szó.
Már egy hónap sincs hátra a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ünnepi közgyűléséig, amellyel kezdetét veszik az alapítás 200. évfordulójának megemlékezései, de az emelkedett hangulat helyett inkább a hangvétel emelkedett meg. „Bármi megtörténhet a közgyűlésen, turbulensnek ígérkezik a tanácskozás” – mondta a HVG-nek az MTA egyik tagja, aki maga is támogatta a Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának határozatát Orbán Viktor kormányfő poloskázós március 15-ei beszédével kapcsolatban.
A dokumentum legerősebb mondata nemcsak erkölcsileg minősítette elfogadhatatlannak a miniszterelnök konkrét társadalmi csoportok ellen forduló mondatait, hanem Orbán Viktor jogi felelősségét is felvethetőnek ítélte az uszító jellegű dehumanizálás miatt.
Nem kellett sokat várni a válaszra: a miniszterelnök történész tanácsadója, Schmidt Mária a sztálinizmus utolsó intézményének titulálta az Akadémiát, és nemes egyszerűséggel annak a vagyonnak a visszavételét javasolta az államnak, amelyet 200 éve Széchenyi István alapozott meg.
„Az Akadémia egészét megfenyegették”
– így értékelte a történteket az MTA több tagja a HVG-nek, és hogy ez milyen reflexeket szül a május 5-ei közgyűlésen, azt nehéz kiszámítani. Az biztos, hogy az elnöki előterjesztés jócskán hátrasorolta a napirendben azt a pontot, amely az MTA ingatlanvagyonának eladásából származó bevételek fölötti rendelkezés stratégiájáról szól.
Pedig az ingatlanok ügye jól szimbolizálja, hogy ki mit gondol a tudós társaság önállóságáról.