Tartalomszolgáltatók

Nem feltétlenül az a lényeg, hogy a kulturális fővárosi évben épülnek-e fel a beígért beruházások - ebben egyetért Ulrich Fuchs, Linz 2009-es projektjének művészeti igazgatóhelyettese és Szalay Tamás, a pécsi Európa kulturális fővárosa (Ekf) projekt kulturális igazgatója (a két szakembert a HVG Brüsszelben, az európai kulturális fővárosok bemutatkozásán érte utol). "A politikusok mindenütt szeretnek pénzt ölni a falakba. A hardverrel törődnek, és nem a szoftverrel. Pedig fontosabb, hogy egy intézménynek milyen a hosszú távú koncepciója és a vezetése" - magyarázza Fuchs.

Míg Pécsett épp falakra, azaz infrastruktúra-fejlesztésre volna inkább szükség, addig Linz nagyvonalúsága érthetőbb. Arrafelé komoly és átgondolt fejlesztések valósultak meg eddig is. "A város 1979-ben alapította a kortárs művészet és technológia központját, az Ars Electronica Centert (AEC), akkor, amikor még azt sem tudtuk, mi fán terem a www" - utal Fuchs a város talán legismertebb márkanevére, az AEC jövőmúzeumra és fesztiválsorozatra. Az osztrák iparváros polgáraiban és a vezetőiben is nagyobb a nyitottság a friss, innovatív művészet iránt. "Ez a szemlélet eddig kifizetődő volt, Linz kontrasztként jelent meg a klasszikus művészetfelfogásra építő Salzburggal szemben. Ez adott új identitást a városnak, ki tudott lépni a nemzetközi színtérre, s erre büszkék is a városlakók" - foglalja össze a Németországból 2005-ben Linzbe hívott Fuchs.

Linz új nagyberuházása az operaház lesz, amely nem nyílik meg 2009-ben, csak évekkel később, de emiatt nem aggódik a város. A jövő év programja úgyis a kortárs urbanisztikai problémák és a művészet javasolta megoldások láncolatára van felfűzve. Pécsett viszont egyszerre kellene új intézményeket alapítani, fejleszteni a meglevőket, turistacsalogató programokat kínálni, valamint végrehajtani a kulturális alapú imázsváltást. Az Ekf-iroda szervezeti struktúrája e pillanatban mindezt nem tükrözi: a lemondott Méhes Márton programigazgató helyén senki nem áll, van egy úgynevezett művészeti tanács, valamint Szalay, aki kulturális igazgatóként tevékenykedik, de nincs hatása a beruházásokra. A kulturális igazgatót mégsem ez foglalkoztatja, hanem a nemzetközi kapcsolódások aprómunkája. "Kezdettől az volt a cél, hogy folyamatokat generáljunk. Az épületeknek is a hosszú távú gondolkodást kellene jelezniük" - mondja Szalay, aki a már távozott Takáts József vezetésével egyike volt a sikeres pécsi pályázat szerzőinek. Szerinte a felvezető évek és 2010 fogják megmutatni, mit gondol a város a jövőjéről, és a beruházásoknak "folyamatszerűen" kell megvalósulniuk.

A sok és szerteágazó együttműködést máris sikernek tartja Szalay. Sorolja is ezeket: a Temporary City, vagyis a Ruhr-vidék és Isztambul egyetemeivel közös városkutatási projekt, a rezidenciaprogram, amelyben Pécs és partnervárosai művészeknek, íróknak adnak helyet és ösztöndíjat, vagy a civilek, művészközösségek és diákok bevonásával elindult nemzetközi alkotói programok, a Balkán irodalmi folyóirataival elkezdett kiadói program. "Jó látni, hogy amit a pályázatban leírtunk - például a Déli Kulturális Övezet a környező exjugoszláv államok városaival -, kezd megvalósulni. Pécs befogadói és közvetítői jellegére szeretnénk rámutatni. A következő húsz-harminc évre mindez új szerepet adhat a városnak" - jelenti ki Szalay, nem kevés bizakodással. A beruházások sorsát firtató kérdésre pedig csak ennyit mond: "A szakembereink azt mondják, megvalósulnak. Nem tehetek mást, mint hogy elhiszem nekik."

NAGY GERGELY / BRÜSSZEL