Csődhullám: több, mint 3 ezer céget sodort el idáig
Január óta már 3110 cég jutott csődbe, s legalább 23 ezer vállalkozás szűnhet meg év végéig. Létezik-e megoldás a csődeljárások felszámolására? Politikusi javaslat kontra szakértői tanács.
© Marton Szilvia |
Nem járt jobban a Szobi Szörp kilencven hitelezője sem, akik 2008 márciusában indítottak felszámolást a cég ellen. De már akkor látszott, hogy a 3,5 milliárdos követelésből legfeljebb a bank juthat a pénzéhez. A cég teljes vagyona nem volt több, mint 1,3 milliárd, amit a pénzintézet jelzálogjoga terhelt. Ennek csupán töredékével, 700 millióval maradt adós az Interfruct több száz beszállítójának, akik tavaly szeptemberben elégelték meg a kifizetetlen számlákat. Az októberben Magyarországra is begyűrűzött gazdasági válság, a növekvő adósságok és a folyamatosan romló forint tovább rontotta az amúgy sem rózsás helyzetet: 2008 utolsó negyedévében összesen 3400 cég került felszámolás alá, ami 16 százaléka az összesen 21 ezer csődeljárásnak.
© Coface Hungary |
Az Opten Informatikai Kft. adataiból az is kiderül, hogy január óta 3110 vállalkozás került a csőd szélére. Ebben bizonyára nem kis szerepe volt a múlt héten 300 forintba kerülő eurónak. Igaz a forint a hétvégére kicsit megerősödött, nem kizárt, hogy a közeljövőben 310 forintba kerül majd egy euró. De ha erre a szintre gyengül a magyar fizetőeszköz, beláthatatlan következményekkel jár a hazai nemfizetési piacon. Az idei csődmutatók alapján is már legalább 26 ezer vállalkozás megszűnése garantált.
Alternatíva körbetartozások felszámolására
Mire figyeljen a beszállító, ha felszámolást indít? |
1. Az első számlával együtt célszerű az első fizetési felszólítást is elküldeni. 2. A teljesítési határidőnek meg kell egyeznie a számln megjelölt esedékességgel. 3. A felszámolás kezdő időpontja és elrendelése ugyanaz legyen, mint az adósság rendezésének utolsó időpontja. Forrás: Csőke Andrea felszámolóbíró előadása egy csődtörvényről szóló konferencián |
Csakhogy ez utóbbi számos visszaélésre adhat okot – kommentálta a politikusi javaslatot a hvg.hu-nak Fülöp Zoltán. Amennyiben ugyanis az alvállalkozónak joga lenne visszatartani a használatbavételi engedélyt, félő, hogy ezt akkor is megtenné, ha a megrendelő mondjuk azért nem fizetett, mert nem a megállapodás szerint végezte a munkát. Arról nem beszélve, hogy a banki finanszírozás miatt gyakran a megrendelő érdeke is az, hogy minél tovább húzza a használatba vételi engedély kiadását épp azért, hogy csak az értékesítés után kelljen kifizetnie tartozásait mind a banknak, mind az alvállalkozónak. Hosszú távú megoldást Fülöp szerint sokkal inkább a piac megtisztulása jelentene az úgynevezett fantom- és alvócégektől, amelyek aránya jelenleg 2 százalékos nemcsak az építőiparban, hanem a kereskedelemben és számos szolgáltatóipari ágban, ahol a körbetartozás mértéke nagyobb, mint amit a piac elvisel.
Ezért talán az sem baj, ha ötezerrel több vállalkozás szűnik meg idén, mint a múlt évben – mondta Dercze Zoltán, Coface Hungary országigazgatója. Az egy évvel ezelőtti cégalapítási láz és a kényszervállalkozások sokasága miatt még így is nagyobb lesz a bejegyzett cégek száma, mint ahány valódi gazdasági teljesítményt produkál. A fizetésképtelenné lett vállalkozások számának addig kellene emelkednie Magyarországon – véli Dercze –, amíg a cégek lakossághoz viszonyított aránya le nem csökken az ország gazdasági méretéhez képest egészséges átlagra. Ez nagyjából 350-400 ezer aktív vállalkozást jelentene.