Topolánek ismertette a cseh kormány válságkezelő terveit
Mintegy 74 milliárd koronájába fog kerülni a cseh költségvetésnek a kormány új válságkezelő programja, de az intézkedések mintegy 180 milliárd korona értékű ösztönzést adnak a gazdaságnak - jelentette ki Mirek Topolánek cseh miniszterelnök, amikor szerdán Prágában ismertette a nemzeti válságkezelő tervet.
Mi van Gyurcsány csomagjában? |
A parlamentben hétfőn Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette azokat a gazdasági intézkedéseket, amelyekkel a kormány a válság hatásait szeretné mérsékelni, illetve el kívánja indítani az országot a kiegyensúlyozott fejlődés irányába. A csomag segítségével kellene kitörni (hivatalos megfogalmazás szerint) a gazdasági válság és a struktúraátalakítási kényszer kettős szorításából. Tovább. |
A nemzeti válságellenes terv egyebek között a társadalombiztosítási járulék csökkentésével és az adóelőleg-fizetés elengedésével segíti a kisebb vállalatokat és vállalkozókat. Az intézkedések érintik a vasúti közlekedés, a regionális közlekedés támogatását, bizonyos hiteleknél az állami garanciavállalást, az épületek hőszigetelésének tökéletesítését, a fejlesztésre és a kutatásra fordított beruházások összegének növelését.
Václav Klaus államfő a kormányzati elképzelésekre reagálva kijelentette, hogy a válságkezelő terv "racionális és arányos". Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi gazdasági válság hatásától "semmiféle csomagterv" nem tudja megvédeni Csehországot.
Az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt bírálta a kormányzati intézkedéseket, és nyilvánosságra hozta saját elképzeléseit is. A legfőbb kifogás az, hogy az intézkedések nem a cseh gazdaság valóban várható idei fejlődéséből indulnak ki. A szociáldemokraták javasolják a 13-ik havi nyugdíj bevezetését, az 1,2 millió korona bruttó évi jövedelemmel rendelkező személyek 30 százalékos megadóztatását, a munkanélküliségi segély emelését és a segély folyósításának meghosszabbítását.
Cseh gazdasági elemzők szerint a kormányzati válságkezelő csomag egészében, de hátulütője, hogy növeli a közszféra hiányát, amely az idén meghaladhatja a GDP 4,5 százalékát is.