Családi pótlék: nyilatkozat, jogosultak, határidő

2 perc

2009.05.22. 04:53

Idén szeptember elsejétől a családi pótlékot kapó munkavállalóknak nyilatkozniuk kell a kapott összegről. Nyilatkozat hiányában a törvény azzal fenyeget, hogy a legmagasabb kulcs szerint vonják le az adóelőleget. A másodlagos jogosultak pedig aggódhatnak, hogy vajon kiről jelenti majd a szükséges adatokat az államkincstár januárban.

Az adótörvényeket módosító újabb csomag tehát évközi módosítást rendelne el a szeptember elsejétől megszerzett családi pótlékra, amelyet egyéb jövedelemnek minősít a törvény, általános esetben a két szülő között 50-50 százalékos eloszlásban.
 
A törvény mentesít a jövedelemként való kezelés alól
  • a saját maga után kapott családi pótlék,
  • a betegség okán magasabb összegű családi pótlék,
  • a gyámként, gondnokként, nevelőszülőként, szociális intézmény vezetőjeként stb. kapott családi pótlék esetén.
Adóterhet nem viselő járandóság
Az adóterhet nem viselő járandóságokkal kapcsolatosan változtak az adóelőleg levonási szabályok. Eddig a magánszemély nyilatkozhatott arról, hogy a munkáltató vegye figyelembe az adóelőleg levonása során. Szeptember 1-től kötelező lesz az adózónak nyilatkozatot tenni. Ha nyilatkozik, de a nyilatkozata nem tartalmazza az adóterhet nem viselő járandóság adott havi összegét, akkor a kifizetőnek mérlegelés nélkül a legfelső, 36 százalékos kulccsal kell meghatároznia az adóelőleg összegét - figyelmeztet Angyal József okleveles adószakértő. Az adóterhet nem viselő járandóság fogalma nem új fogalom. Ebbe tartozik a nyugdíj és a gyes is. Így ha valaki a havi nyugdíjáról vagy a gyesről nem nyilatkozik, akkor is a legnagyobb kulccsal kell az adóelőleget meghatározni. 
Teljesen szokatlan módon a törvényben valamilyen furcsa ok folytán csak annak kell a családi pótlék másik felét jövedelemként figyelembe vennie, aki az igénylővel együtt lakik és szerepel az eredeti igénylésen - hangsúlyozta Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke. Az együtt lakás mibenlétét – jobb híján – az állam a lakóhelyek alapján tudja nyomon követni, ezért is lett előírva a Magyar Államkincstár (Mák) számára, hogy 2010. január 31-ig a lakcímet is magában foglaló adatszolgáltatást végezzen. Ez kevés, mert a családi pótlékra jogosult másik szülőt, házastársat a magánszemélynek is be kell majd vallania az adóbevallásában, vagy - ha a munkáltatója elvállalja, akkor - ennek szerepelnie kell az éves munkáltatói elszámolásban. Bár a lakóhelyet az APEH is nyomon tudja követni, azt már nem tudná megállapítani, hogy az igénylőn kívül ki lenne a másik jogosult egy adott családi pótlék ellátással kapcsolatban. Sőt, ilyen jogosult akár több is lehet, akár egy éven belül is.