Európai Energiafüggőség Napja: a szakma a magasabb célok vállalását sürgeti

Az Európai Bizottság által 2006-ban indított Európai Fenntartható Energia Hét minden évben egy hosszabb tevékenységsorozatot ölel fel. Célja, hogy megalapozza az öreg kontinens fenntartható és biztonságos energiafelhasználását. Ráirányítja a figyelmet az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások megteremtésének fontosságára. Az idei szakmai hét témája a „Tiszta energiát minden európainak!” javaslatcsomag, mely a fogyasztókat és a növekedést a fenntartható energiafelhasználás középpontjába helyezi.

Jelképesnek is nevezhető az időzítés, hiszen Európa képletesen június közepére elhasználta minden idei belső energiaforrását. Az elmúlt években június 18-ra esett az Európai Energiafüggőség Napja (European Energy Dependence Day). 1995 és 2011 között 11 százalékkal emelkedett az EU primer energiaimportja, ami plusz 38 nap energiafüggőséget jelentett ebben az időszakban. 2011 óta – többek között a klímavédelmi csomagok, energiahatékonysági intézkedések, megújuló energiaforrások terjedése hatására – Európa energiafüggőségi szintje stagnál.
 
Az európai energetikai miniszterek, vezetők 2017. június 26-án közös szakmai egyeztetésen vesznek részt, amelyen a „Tiszta energiát minden európainak!” című javaslatcsomagot vitatják meg. A Bizottság javaslatcsomagjában az Energiahatékonysági Irányelv felülvizsgálatát is szorgalmazza, amellyel az európai szinten kötelező 30 százalékos energiahatékonysági célt, valamint a 1,5 százalékos energiamegtakarítási kötelezettség 2021-2030-ra való kiterjesztését kívánja elérni. (A tagállamoknak 2014–2020 között minden évben legalább a végső felhasználók számára évente értékesített energiavolumen másfél százalékának megfelelő új megtakarítást kell elérnie.)

Az Energiahatékonysági Irányelv felülvizsgálatát megelőző Európai Bizottság által elkészített környezeti hatásvizsgálata megállapította, hogy a tagállamok számára javasolt 1,5 százalékos energiamegtakarítási kötelezettség egyben olyan gazdasági előnyöket biztosíthatna, amely erősítené versenyképességüket: Európa tagállamaiban 18,4 százalékos gázimport-csökkenést, 1,6 millió új munkahelyet, az üvegházhatású gázok kibocsátásában 3,1 százalékos visszaesést, az egészségügyi kiadásokban pedig 28,2 milliárd eurós csökkenést hozhat.
 
Ha gyengítik a bizottsági javaslatot, akkor nemhogy csökkenne Európában az üvegházhatású gázok kibocsátása, hanem 0,2 százalékkal nőne. Sőt, az elmaradó energiahatékonysági beruházások következtében Európa-szerte akár 100 ezer munkahely is megszűnne a jövőben. 2030-ra a gázimport 1,3 százalékkal emelkedne meg, összeurópai szinten pedig az egészségügyi kiadások 1,9 milliárd euróval nőnének.
 
13 tagállam 21 szervezete sürgeti az energiahatékonysági célok megemelését. A hazai energiahatékonysági szektor szakmai szereplőjeként a MEHI is csatlakozott a széles európai kezdeményezéshez. Ebben azzal a felhívással fordulnak a szakmai szervezetek a tagállamok energiaminisztereihez, vezetőihöz, hogy támogassák a bizottsági javaslatot. A MEHI meggyőződése, hogy lehet úgy javítani akár hazánk, akár az unió tagállamai energiafelhasználását, hogy közben az a gazdasági növekedést ne sértse.