„Ide állhatna elém a Brad Pitt, engem nem izgatna”
10 perc
2019.06.24. 17:00
A társadalomnak körülbelül az egy százalékát teszik ki a szexuális vonzalmat érezni nem képes emberek. Azt mondják, őket legalább olyan erős diszkrimináció éri, mint a melegeket, és a többség teljesen félreérti az aszexuálisokat. Egyeseknek van például libidójuk, szeretnének családot is, mások viszont a plátói szerelemre sem képesek. Ennek ellenére, köszönik szépen, jól vannak. A Magyar Aszexuális Közösség két képviselőjével beszélgettünk.
hvg.hu: Tisztázzuk először, hogy mióta létezik a Magyar Aszexuális Közösség.
Hajdú András: Az egész a Facebookon indult el. A Magyar Aszexuális Közösség nevű Facebook-csoportot 2014-ben hoztam létre, amikor elkezdtem az egyetemet. Tavaly már sikerült egy egyesületet fabrikálni a csoportból, de a két szerveződés nem fedi le teljesen egymást. A Facebook-csoportunk már közel 500 tagból áll, az egyesületünk jóval kisebb. Három ügyvivője van, mi, ketten a Vikivel, és van még egy harmadik személy.
Sulyok Viktória: Az egyesület tavaly március 26-án jött létre, és akkor még iszonyatosan nehéz volt összehalászni azt a tíz embert, ami kell ahhoz, hogy egyesületté válhassunk. Most már 16-an vagyunk. Tájékoztató brosúrákat nyomtatunk, kitűzőket készíttetünk, azon dolgozunk, hogy láthatóbbá tegyük az aszexuális emberek közösségét, és informáljuk őket. Az aszexualitásról szóló legtöbb információ sajnos elsősorban angolul érhető el, ezeket fontos lefordítani magyarra.
H. A.: Az egyesületünk havonta szervez találkozókat, amelyeken átlagban olyan nyolc-tíz fő szokott megjelenni, de voltunk húszan is, amikor egy pikniket tartottunk a Margitszigeten. Ezen felül szervezünk nyilvános, ismertető workshopokat – most csináltuk meg a negyediket –, és ide jönnek rendszeresen olyan emberek is, akik pusztán csak érdeklődők, és amúgy alloszexuálisok (azaz nem aszexuálisok).