A Kúrián támadja meg a Handó Tünde elleni indítványt a legfőbb ügyész

A Kúriához fordult a legfőbb ügyész, hogy nyilvánítsa törvénysértőnek a Pesti Központi Kerületi Bíróság végzését, amely előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bíróságánál egy büntető ügyben.

Ahogy azt korábban az Azonnali alapján megírtuk, az ügy lényege, hogy Handó Tünde ellenfele, Vasvári Csaba bíró egy Magyarországon lőszerrel visszaélés miatt elfogott svéd állampolgár elleni eljárást használva próbálja kideríteni, hogy az EU-s joggal összeegyeztethető-e Handó túlhatalma.

Vasvári – aki korábban pályázott a fővárosi ítélőtáblai bírói posztra –, de Handó érvénytelenítette a pályázatát – előzetes döntéshozatali indítványt kíván az Európai Bíróság elé terjeszteni. Az indítvány ugyan a svéd állampolgár ügyét érinti, de ugyanakkor a magyar bírói függetlenség ügyét is.

A svéd férfi védőjének indítványa alapján az előzetes döntéshozatali indítványban három ponton kérik a helyzet tisztázását: elsősorban azért, mert a terhelt anyanyelvhasználati joga a magyarországi eljárásban feltehetően nem volt megfelelően biztosított, és ez nem is ellenőrizhető, az anyanyelvhasználat pedig fontos eleme a tisztességes bírósági eljárásnak – írja az Azonnali, megemlítve, hogy a svéd állampolgár török származású volt, és egyébként már nem találják Magyarországon.

A másik két panasz már Handó Tündét érinti. Egyrészt azt a kérdést teszik fel az Európai Bíróságnak, hogy állapítsa meg, az EU alapító szerződéseiben is garantált jogállamiság és a bírói függetlenség elveinek megfelel-e, hogy a magyar OBH-elnök, aki csak az Országgyűlés által elszámoltatható, tartósan a pályázati eljárás kikerülésével tölti be a vezető bírói álláshelyeket, méghozzá ideiglenes megbízással. Biztosított-e az uniós jogban is a legmagasabb szinten garantált tisztességes eljárás követelménye egy ilyen esetben? – teszi fel a kérdést Vasvári az Európai Bíróságnak.

Végezetül azt is felveti a végzés, hogy az a tény, hogy a bírók kevesebbet keresnek, mint az azonos szinten és ugyanolyan régóta szolgálati viszonyban dolgozó ügyészek, összhangban van-e a bírói függetlenséggel.

A Legfőbb Ügyészség közleményében azonban most azt írta: ehhez a Pesti Központi Kerületi bíróságnak nincs hatásköre. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikke szerint ugyanis az unió bírósága előzetes döntés meghozatalára a szerződések értelmezése és az uniós intézmények, szervek, vagy hivatalok jogi aktusainak érvényessége és értelmezése kérdésében rendelkezik hatáskörrel.

Nincs helye előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének, ha nem a közösségi jog értelmezését, vagy annak megállapítását kérik, hogy az irányadó magyar jog nem felel meg a közösségi jog által védett alapelveknek. Nem lehet előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezni akkor sem, ha a felmerült kérdés az ügy szempontjából nem releváns, a folyamatban lévő ügy kimenetelét nem érinti – szól a közlemény.

A legfőbb ügyész indítványa azt is megállapítja, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság által feltett második és harmadik kérdés nem felel meg a fenti tartalmi követelményeknek, az első kérdést illetően pedig a tolmácsolással összefüggésben nem merült fel olyan probléma, amely előzetes döntéshozatalt igényelne, ráadásul az erre vonatkozó indítványt előterjesztő ügyvéd nem volt jogosult ennek megtételére.