Handó Tünde helyett az Országos Bírói Tanácsot marasztalta el az Országgyűlés

Az OBT levelét személyi javaslatként kezelték, ezért a plenáris ülésen vita nem folyhatott róla, csak szavaztak. Június 7-én az igazságügyi bizottság tárgyalta meg a levelet, és többségi szavazással úgy döntött, hogy nem javasolja az OBH-elnök leváltását. Ez a határozat akkor azonnal megjelent a bírósági honlapon, ám az országgyűlési bizottság honlapján – szokatlan módon – nem található sem az állásfoglalások, sem a határozatok, sem a megtárgyalt vagy a benyújtott iratok között.

Igaz, az OBT-levél számán elolvasható. Az igazságügyi bizottság állásfoglalása egyáltalán nem foglalkozik azzal, hogy az Országos Bírói Tanács miért tartja szükségesnek Handó Tünde leváltását. Például azért, mert önkényesen eredménytelenné nyilvánít sok bírói és bírósági vezetői pályázatot, hogy aztán megbízott vezetőt ültethessen oda, aki egy idő múlva, mivel mindenki más kedvét elvették a pályázástól, ott is marad. A levél részletesen leírja, hogy az OBT nem tudja megfelelően ellátni az Alaptörvényben írt felügyeleti feladatát, az OBH elnöke egyes feladatköreit jogállami kontroll nélkül, továbbra is rendeltetésükkel ellentétesen gyakorolja.

Ugyanakkor kétségbe vonja az OBT törvényességét – ellentétben az Igazságügyi Minisztériummal és a Kúriával, amelyek képviselői részt vesznek az üléseken –, noha erre nincs hatásköre, ráadásul „saját felróható mulasztásának eredményére is hivatkozik akkor, amikor az OBT működésének törvényességét egyoldalúan vitatja, hiszen ő nem intézkedik a hiányzó tagok helyett póttagok választásáról.

Minderről a bizottság csak annyit írt konkrétumok nélkül, hogy „az OBH elnöke minden felvetett kérdés esetében részletekben menően tájékoztatta az OBT-t az általa hozott döntésekről és azok indokairól, ugyanakkor az OBH elnökének válaszait, hivatkozásait az OBT nem vizsgálta, nem értékelte, nem mérlegelte, határozatában azokra nem tért ki ... A bizottság álláspontja szerint az OBT-nek az OBH elnökét érintő kifogásai nem állják meg a helyüket.”

Ezzel szemben az igazságügyi bizottság az OBT-t vádolta meg Alaptörvény-sértéssel, mert a testület „határozatának meghozatalában legalább két olyan OBT tag is részt vett, akik korábban eredménytelenül pályáztak magasabb bírói álláshely, illetve bírósági vezetői pozíció betöltésére, és legalább egy tag az OBH elnökével szemben bírósági eljárást is indított”, pedig ők elfogultnak tekinthetők.

Mindezek után a bizottság, mintha megijedt volna saját bátorságától, hogy egyáltalán foglalkozott az OBT beadványával, arra is válaszolt, amit senki nem kérdezett tőle: „nem kíván állást foglalni az Országos Bírói Tanács működésének és legitimációjának kérdésében, arról ugyanis – az alapvető jogok biztosának kezdeményezésére is tekintettel – az Alkotmánybíróságnak van joga dönteni. Ennek megfelelően az OBT beadványa ügyében való döntés a legitimitás tekintetében nem minősül állásfoglalásnak, vagy elismerésnek”.

E bizottsági dokumentum alapján született a keddi országgyűlési határozat 120 kormánypárti szavazattal 54 ellenzéki ellenében.

Ezen kívül arról is döntöttek, hogy a szociális hozzájárulási adó már két éve bejelentett 2%-os csökkentéséről szóló törvényjavaslatot szerdán kivételes eljárással tárgyalják, és rögtön szavaznak is róla.