Az Azonnali.hu írta meg a sztorit, amely szerint Vasvári – aki korábban pályázott a fővárosi ítélőtábla vezetésére, de Handó érvénytelenítette a pályázatát – előzetes döntéshozatali indítványt kíván az Európai Bíróság elé terjeszteni. Az indítvány ugyan a svéd állampolgár ügyét érinti, de ugyanakkor a magyar bírói függetlenség ügyét is.

A svéd férfi védőjének indítványa alapján az előzetes döntéshozatali indítványban három ponton kérik a helyzet tisztázását: elsősorban azért, mert a terhelt anyanyelvhasználati joga a magyarországi eljárásban feltehetően nem volt megfelelően biztosított, és ez nem is ellenőrizhető, az anyanyelvhasználat pedig fontos eleme a tisztességes bírósági eljárásnak – írja az Azonnali, megemlítve, hogy a svéd állampolgár török származású volt, és egyébként már nem találják Magyarországon.

A másik két panasz már Handó Tündét érinti. Egyrészt azt a kérdést teszik fel az Európai Bíróságnak, hogy állapítsa meg, az EU alapító szerződéseiben is garantált jogállamiság és a bírói függetlenség elveinek megfelel-e, hogy a magyar OBH-elnök, aki csak az Országgyűlés által elszámoltatható, tartósan a pályázati eljárás kikerülésével tölti be a vezető bírói álláshelyeket, méghozzá ideiglenes megbízással. Biztosított-e az uniós jogban is a legmagasabb szinten garantált tisztességes eljárás követelménye egy ilyen esetben? – teszi fel a kérdést Vasvári az Európai Bíróságnak.

Végezetül azt is felveti a végzés, hogy az a tény, hogy a bírók kevesebbet keresnek, mint az azonos szinten és ugyanolyan régóta szolgálati viszonyban dolgozó ügyészek, összhangban van-e a bírói függetlenséggel.

Az Azonnali felidézi, hogy hasonló jogállamiságteszt már egy másik ügyben is előfordult: egy Lengyelországnak kiadni készült drogdíler esetében Írország fordult az Európai Bírósághoz, azt kérdezve, hogy kiadható-e a gyanúsított, illetve tisztességes eljárásban részesülhet-e Lengyelországban, ha közben a jogállamisági problémák miatt 7-es cikkely szerinti eljárás alatt áll Lengyelország. Akkor az Európai Bíróság arra jutott, hogy automatikusan önmagában amiatt, hogy egy 7-es cikkes eljárás folyamatban van, nem lehet megtagadni a kiadatást egy tagállamnak.

De ott volt a bedrogozott izlandi sofőr esete is, amelyről márciusban írt a hvg.hu: az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ugyanis abban az ügyben azt mondta ki, hogy az izlandi igazságügy-miniszternek nem kellett volna belenyúlnia az új fellebbviteli bíróság tagjainak kiválasztásába. A jogsi nélkül vezető férfi ügyét ugyanis így egy olyan testület tárgyalta újra, amelynek egyik tagját annak ellenére nevezték ki fellebbviteli bírónak, hogy az erre hivatott szakmai grémium nem támogatta kinevezését.