Merkeléknek most azt kell megenniük, amit maguknak főztek
A CDU türingiai botrányát nem a szélsőjobboldali AfD kavarta, a német konzervatívok problémái belső konfliktusaikból erednek. Molnár Tamás Levente, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatójának elemzése.
A CDU-n belüli zavar nem az AfD türingiai trükközésének következtében alakult ki, hanem egy sor olyan probléma miatt, melyet a német konzervatívoknak saját soraikban kellett volna időben kezelniük. Az utolsó német néppárt a problémák megoldásának elodázásából keletkező árat most fizeti meg, a végösszeg egyelőre még megbecsülhetetlen.
A patkóelmélet elégtelensége
A német politológusok körében népszerű az az egyébként igen leegyszerűsítő elmélet, mely szerint egy patkó formájához hasonlóan a politikai spektrum szélein elhelyezkedő jobb- és baloldali pártok közötti különbség jóval kisebb, mint a középtől nem olyan távol lévő mérsékelt jobb- és baloldali pártoké.
A patkóelmélet gyakorlatba való átültetése a konzervatívoknál 2018 decemberében, a CDU hamburgi pártgyűlésén következett be, ahol a párt elfogadta azt a határozatot, amely megtiltotta a „koalíciót és hasonló együttműködési formákat” a Linkével és az AfD-vel. A határozat így lényegében egy az egyben követte a patkóelméletet a német politikai spektrum két legszélsőségesebb pártjával való együttműködés megtiltásában.
A CDU összeférhetetlenségi határozata jól működött mindaddig, amíg a jól bejáratott koalíciós formációk kényelmes többséget tudtak biztosítani a pártnak a különböző tartományi parlamentekben: a szociáldemokratákkal (Saar-vidék), a liberálisokkal (Észak-Rajna-Vesztfália), a zöldekkel (Hessen) vagy a jelzők mögötti pártok adott keverékformációjával (Schleswig-Holstein).
A tavaly szeptemberi türingiai választási eredmények alapján azonban olyan helyzet állt elő, hogy a CDU-nak szükségszerűen meg kellett szegnie saját határozatát, ha a politika szabályai szerint élni kívánt volna a választói felhatalmazással, és kormányra szeretett volna kerülni.
A német néppárti istenek alkonya
Tagjaik és szavazóik jelentős részét elveszítették a német politikát évtizedeken át felváltva vezető, de ma már csak együtt kormányképes szociáldemokraták és kereszténydemokraták. A nyertesek a Zöldek lehetnek. Legmerészebb álmaink is megvalósíthatók! - leginkább Örkény István egypercese illene a német szociáldemokraták újdonsült társelnöke, Saskia Esken szavainak érzékeltetésére.