Így rakja össze az agyunk az álmainkat

Az álmok gyakorta szertefoszlanak ébredés után. Ennek oka az álmodás sajátos természetével magyarázható:

• Az álomhoz fűződő érzelmi viszony olykor semleges.
  
  
• Az álom részletei nem kapcsolódnak egymáshoz, hiányzik belőlük az érthetőség és a logikai rend, így nem tud megragadni a tudatosságunkban.
  
  
• Alvás és ébrenlét között a közérzet megváltozása megnehezíti a felidézést.
  
  
• A képzettartalmak nem a hétköznapi gondolkodás mintájára rendeződnek el, ezért erőfeszítés lenne az álmok „lefordítása” az éber tudatosság nyelvére.

• Egy elfelejtett álom azonban olykor váratlanul előbukkan, ha a napközben meglátunk egy benne szereplő tárgyat vagy helyszínt, esetleg elhangzik egy kulcsszó, amely az álomban elhangzott.

Az álom a mindennapos lelki tevékenységünk eredménye, a kész álom mégis sokszor idegennek tűnik. Aki foglalkozik az álmaival, az egyre könnyebben legyőzi a fenti akadályokat. A felidézés azonban olykor csalóka lehet, mert elménk néha pótolja a hiányzó részeket vagy beilleszt elemeket.

Főként képekben nyilvánul meg, míg ébrenlét alatt fogalmakban gondolkodunk. A képekből az álom „filmet” teremt, amit akkor és ott valóságnak élünk meg. Ébredés után aztán tudatosítjuk, hogy csak álom volt. Az eredeti álomtartalom gazdagsága mellett a manifeszt álom, vagyis amire visszaemlékszünk, és leírjuk az álomnaplónkba, csupán vázlatnak tűnhet.

Ami a filmlaborban történik

Milyen eszközöket használ az álom a mondanivalója „megfilmesítéséhez”?

• Szimbolizáció: az álom sosem direkt módon ábrázolja mondandóját, hanem, a művészethez hasonlatosan, szimbólumokban fejezi ki.
  
  
• Sűrítés: több téma összetorlódása esetén egyszerűen furcsa, egyszerre több jelentéssel bíró képekbe vagy szavakba sűríti a tartalmi elemeket. Mindenki találkozott már a jelenséggel, amikor az álombeli személy több ismerős tulajdonságaiból áll össze. Ezt az úgynevezett gyűjtőszemélyt is az álomsűrítés hozza létre. Célja a gondolati elemek frusztráló hatásától való mentesítés.

• Ellentétbe fordítás: a tudatosság által elfogadhatatlan vágy vagy gondolat ellenkező értelemben jelenik meg, ennek célja megint csak az érzelmi tehermentesítés. Gyakran használják a megfordítást azok az álmok, melyek elfojtott szexuális vágyakon alapulnak. A tartalom ellentétbe fordításán túl az idő megfordítása is gyakori, egy esemény befejezését vagy egy gondolatmenet végét gyakran az álom az elején ábrázolja.

• Eltolás: a fenyegető gondolat más tárgyra/személyre tolódik át, új formában. Az álommunkában olyan lelki folyamat  zajlik, amely megfosztja a pszichésen nagy értékű elemeket az intenzitásuktól. Az elemzéssel felszínre hozott gondolatok közül számos olyan részlet kerülhet elő, amely látszólag az álom anyagától messze áll.

 

Nógrádi Csilla pszichológus

Nemrég megjelent, Álomnapló című könyvéről itt talál infókat.

Vegyen részt a következő online HVG Extra Pszichológia Szalonon június 11-én, ahol Nógrádi Csillával beszélgetünk az álmok jelentőségéről. Jegyek és infók itt.

Nézze meg előfizetési ajánlatainkat, most sokféle kedvezménnyel várjuk.