Erdogan azért zsarol a menekültekkel, hogy az oroszokat fúrja

Már halálos áldozatokat is követelt az a múlt pénteki ankarai döntés, hogy Törökország nem tartja vissza tovább az Európai Unióba bejutni akaró menekülteket. A bejelentés után a Törökország területén lévő több millió menekültből – csak szíriai állampolgárból mintegy 3,6 millióan élnek ott – legalább százezren indultak meg a szárazföldön vagy hajóval Görögország és Bulgária felé. A görög határőrök előbb könny­gázgránátokkal, majd levegőbe leadott lövésekkel próbálták visszafordulásra kényszeríteni a több tízezres tömeget. Egy célt tévesztett golyó torkon talált egy afgán menekültet, aki a helyszínen belehalt sérülésébe. Egy kisgyerek pedig akkor vesztette életét, amikor az őt és 47 másik embert szállító csónakot a görög partok közelében szándékosan felborította egy török hajó.

Lövések, ütések - válogatott módszerekkel igyekszik visszafordítani a bevándorlókat a görög parti őrség

Ankara bejelentette, ezentúl nem áll módjában megállítani a Szíriából Európába tartó menekülteket. Nem kizárt, hogy a török nyilatkozat hátterében az áll, hogy Ankara a korábbinál nagyobb segítséget vár NATO-partnereitől. Az újabb incidens a török-orosz viszonyt is mérgezi.

A tenger felől érkező menekültek döntő többsége Leszboszon száll partra – a sziget sokkal közelebb van a török partokhoz, mint a görög szárazföldhöz –, ahol a helyi lakosság az utóbbi napokban minden eszközzel igyekszik megakadályozni, hogy újabb menekültek érkezzenek a táborokban vegetáló több ezer társuk mellé. Görögország és Bulgária megerősítette a határőrizetét, Athénban pedig gyorsított eljárásokkal ítélik többéves börtönre az elfogott menekülteket. A görög kormány bejelentette, egy hónapra felfüggeszti a menekültstátus iránti kérelmek elbírálását, és minden érkezőt visszaküld a török oldalra. Az EU külügyminiszterei válságtanácskozást hívtak össze, és hatalmas összeget ígértek segítségül.

Pénzzel és diplomáciával még meg lehet állítani a következő menekülthullámot, a kérdés csak az, meddig

Beindult a diplomáciai nagyüzem az Európai Unió és Törökország között a görög-török határon kialakult menekülthelyzet miatt. A senkiföldjén még mindig több ezren táboroznak, és a feszült helyzetben egyre több az erőszak. Brüsszel ugyan hangsúlyozta, hogy nem enged a zsarolásnak, de ha nem akar egy újabb válságot, akkor kénytelen lesz egyezkedni Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, akit a szíriai helyzet is szorongat.