szerző:
Serdült Viktória
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Beindult a diplomáciai nagyüzem az Európai Unió és Törökország között a görög-török határon kialakult menekülthelyzet miatt. A senkiföldjén még mindig több ezren táboroznak, és a feszült helyzetben egyre több az erőszak. Brüsszel ugyan hangsúlyozta, hogy nem enged a zsarolásnak, de ha nem akar egy újabb válságot, akkor kénytelen lesz egyezkedni Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, akit a szíriai helyzet is szorongat.

Nyitva vannak a határok. Nem engedünk be senkit

– röviden így lehetne összefoglalni Törökország és az Európai Unió szócsatáját a görög-török határon kialakult helyzetről. Ennél azonban sokkal többre lesz szükség, ha az Európai Unió meg akarja akadályozni a 2015-ös menekültválsághoz hasonló jeleneteket – csak még senki nem tudja, hogyan.

A diplomáciai nagyüzem már beindult, méghozzá Brüsszelhez képest kifejezetten demonstratív módon. Kedd délután az összes létező uniós vezető együtt utazott a görög-török határra, nem titkolva, hogy fellépésükkel Ankarának akarnak üzenni. A sajtótájékoztató is sokkal inkább szólt az erődemonstrációról, mint a megoldások kereséséről.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (k, jobbra) és Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök (j4) tájékozódik a Görögországra nehezedő migrációs helyzetről a török határ közelében levő görögországi Oresztiadában 2020. március 3-án
©

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke már az elején leszögezte, hogy az Európai Unió még mindig érvényesnek találja az EU és Törökország között 2016-ban kötött megállapodást, de az abban foglaltakat Ankarának is be kell tartania. Az EU legfőbb döntéshozó szervének vezetője arra is utalt, hogy a következő napokban Ankarától Brüsszelen át egészen Moszkváig tárgyalásdömpingbe kezdenek, hogy megtalálják a megfelelő diplomáciai megoldást.

Az egyetlen konkrét bejelentést Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tette:

Brüsszel 700 millió eurós támogatást nyújt a görög hatóságoknak a migráció kezelésére,

ennek a felét azonnal meg is kapják. Az EU part- és határvédelmi ügynöksége (Frontex) ezen kívül hét további hajót, két helikoptert, egy repülőgépet, illetve száz újabb határőrt fog a helyszínre vezényelni.

©

Az EU életbe léptette civil védelmi mechanizmusát is, melynek keretében orvosi eszközöket, sátrakat, takarókat és más szükséges eszközöket kaphatnak a görögök.

Miközben az uniós vezetők az egységre és a szolidaritásra helyezték a hangsúlyt, az Európai Parlament elnöke egy kritikát is megfogalmazott: „Ha másfél évvel ezelőtt az EU vezetői hallgattak volna az Európai Parlamentre és módosították volna a dublini menekültügyi rendszert, ma nem tartanánk itt” – mondta David Sassoli. (A dublini egyezmény felelős azért, hogy Görögországra hárul a legnagyobb teher: az Európai Unió területére lépő menedékkérők regisztrációját ugyanis abban az országban kell lefolytatni, ahol beléptek – a szerk.)

Az EP-elnök arra is emlékeztetett, hogy a tagállamoknak közösen kell felelősséget vállalniuk a menekültekért, de néhány kormány inkább a saját érdekeit helyezi szem elé.

Abban Sassolinak igaza van, hogy a 2016 márciusában hirtelenjében tető alá hozott EU-török egyezmény óta

az EU-tagállamok mintha elfelejtették volna, hogy a migrációs nyomás ettől még nem oldódott meg, csak Törökország területén maradt.

Ankara akkor hatmilliárd euróért és sok más engedményért cserébe vállalta, hogy az országon belül tart több millió embert, mentesítve az EU-t. (Igaz, Orbán Viktor azóta is szeret arra hivatkozni, hogy a magyar határkerítés oldotta meg a menekültválságot.)

©

Az Eurostat adataiból jól látszik, az egyezmény aláírása jelentősen lecsökkentette a menekülthullámot: miközben 2015-ben és 2016-ban is 1,2 millió menekültkérelmet nyújtottak be az Európai Unióban, a szám 2017-re a felére esett vissza és azóta is folyamatosan csökken.

Nincs mit veszíteniük

Brüsszel egy dolgot felejtett el: Törökországtól várható volt, hogy előbb-utóbb emelni fogja a tétet. Erre most alkalmat is szolgáltatott a Szíriában harcoló török katonák halála, melyre válaszul Recep Tayyip Erdogan török elnök úgy döntött, a harcok miatt országa már nincs olyan helyzetben, hogy feltartóztassa a menekülteket, ezért megnyitotta a határt.

Bár egyelőre csak néhány tízezren indultak útnak, Brüsszel legnagyobb félelme, hogy a jelenlegi helyzet csak egy kóstoló abból a kihívásból, ami a következő hónapokban várhat rá. A görög-török határ közötti senkiföldjén, valamint a tengeri határszakaszokon már így is elkeserítő a helyzet, több ezren táboroznak a két állam között vagy indulnak neki gumicsónakokkal az útnak.

„Ezrek akarnak erőszakosan bejutni Görögország területére. Az elmúlt napokban 24 ezer illegális határátlépési kísérletet akadályoztunk meg és rengeteg embert mentettünk ki a tengerből” – érzékeltette az események súlyosságát Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök.

Az eseményekre válaszul a görög és a bolgár hatóságok is jelentősen megnövelték erőiket a határszakaszon, Leszbosz szigetén pedig a katonaság éles lőszerrel tart hadgyakorlatot. A görög hatóságok emellett hétfőtől egy hónapig egyetlen menekültkérelmet sem fogadnak be. A történtek hatását egyébként minimálisan már a magyar-szerb határon is lehet érezni, az elmúlt héten több mint ezren próbáltak illegálisan az országba jutni.

Az idegek mindkét oldalon pattanásig feszültek, amit jól bizonyít a Sky News felvétele, melyen az látszik, hogy a törökországi Bodrum közelében a görög parti őrség egy menekültekkel teli, felfújható csónak felé lő és – látszólag szándékosan – hatalmas hullámokat ver a vízi jármű köré. Leszbosz mellett hétfőn egy felfújható csónak fel is borult, egy gyermek életét követelve. (Az a videóból nem derült ki, hogy ugyanarról az esetről, vagy egy másikról van-e szó.)

Törökországban jelenleg egyébként 3,6 millió regisztrált szír menekült él, de fontos tudni, hogy a most útra keltek többsége afgán, pakisztáni és iráni – a magyar kormány éppen miattuk zárta be a tranzitzónát – akik nagyrészt illegálisan tartózkodnak Törökországban.

„Szeretek itt élni, de nem kapok munkát, és így nem jutok egyről a kettőre” – magyarázta a Bloombergnek egy hét éve Törökországban élő afgán menekült, miért indult el. „A szüleim és a testvéreim is meghaltak a háborúban, semmi veszítenivalóm nincs. Amikor meghallottam, hogy megnyitották a kapukat, úgy gondoltam, teszek egy próbát” – mondta.

A sikerre a férfinak egyelőre kevés az esélye, a görög hatóságok többször, még sms-ben is világosan megüzenték, hogy nem nyitják meg a határt, és senkit nem fognak beengedni. Kérdés azonban, mihez kezdenek akkor, ha a szíriai Idlib városában folyó harcok miatt még nagyobb menekültáradat indul meg. A Bloombergnek egy névtelenséget kérő uniós diplomata úgy becsülte, ha a lázadók bástyájának számító város az oroszok által támogatott Bassár el-Aszad szír elnök kezére kerül, kétmillióan is útra kelhetnek.

Ha Törökország nem áll az útjukba, akkor azzal hatalmas válságba taszíthatja az EU-t, és a frontvonalban található Görögországot.

Vészhelyzeti megoldások

Bár az Európai Bizottság határozottan kijelentette, hogy nem enged a zsarolásnak, nagyon valószínű, hogy a háttérben mégis kénytelen lesz egyezkedni. Erre utal, hogy folyamatosan kapcsolatban vannak Ankarával, és több magas rangú találkozóra is sor került.

Az EU valószínűleg azzal is tisztában van, hogy Erdogan zsarolásának van olyan része, amiről ők tehetnek. A 2016-os megállapodásban ugyanis nemcsak az szerepelt, hogy a törökök 6 milliárd eurót kapnak, hanem a vízummentes beutazás és a csatlakozási tárgyalások megkezdése is. Utóbbiról azonban éppen Ursula von der Leyen írta a Várhelyi Olivér bővítési biztos feladatait felsoroló levélben, hogy szó sem lehet róla. Brüsszel tárgyalási esélyeit némileg javítja, hogy Erdogannak nemcsak az EU pénzére, hanem politikai támogatására is szüksége van, amikor a tervek szerint csütörtökön találkozik orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal.

Azt, hogy az EU vezetői miben engedhetnek Erdogannak, egyelőre csak találgatni lehet, az egyetlen utalást a lehetséges megoldásra Angela Merkel tette. A német kancellár amellett, hogy élesen kritizálta a török elnököt, elmondta: Emmanuel Macron francia elnökkel együtt arról beszéltek, elképzelhetőnek tartják, hogy több támogatást adjanak a török kormánynak.

A német és a francia politikus Vlagyimir Putyinnal is beszélt egy esetleges tűszünet reményében, akit arra is felszólítottak, hogy védett zónát kell kialakítani a szíreknek, akik a török határ felé menekültek.

Szakértők valószínűsítik, hogy ha nem is könnyen, de Ankara és Brüsszel talál majd olyan közös pontot, amivel mindketten jól járnak és egy időre ismét kordában lehet tartani a migrációs nyomást. Hosszú távú megoldást azonban ez sem fog jelenteni, hiszen a megállapodás meghosszabbítása nem megszünteti a menekültválságot, csak felületi kezelést nyújt.

A válság mindenesetre jó figyelmeztetést volt az Európai Uniónak, hogy örökre nem söpörheti szőnyeg alá a problémát. A következő években ezért nemcsak új menekültügyi rendszert kell kidolgoznia, hanem a tagállamokat is meg kell győznie arról, hogy vegyék ki belőle a részüket. Ellenkező esetben csak idő kérdése, mikor lesz akkora a válság, hogy már sem diplomáciával, sem pedig pénzzel nem lehet kezelni.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
hvg.hu Világ

Csőbe húzta az Európai Uniót Erdogan a menekültekkel

Több tízezer menekült torlódott fel a török–görög határon: a törökök már átengedték őket, a görögök viszont nem engedik őket tovább, így lényegében a két ország között ragadtak. Gyors megoldás nem várható, az EU a hétre hívta össze a külügyminiszterek tanácsát, az Európai Tanács vezetője kedden látogat a határhoz.

K&H: A magyarok 54 százaléka fél, hogy csaló weboldalakon meglopják

K&H: A magyarok 54 százaléka fél, hogy csaló weboldalakon meglopják

Mielőtt csődvédelmet kért volna a Hertz, hatalmas jutalmakat osztottak ki a vezetőknek

Mielőtt csődvédelmet kért volna a Hertz, hatalmas jutalmakat osztottak ki a vezetőknek

Zárt karokkal fogadták a Trianon után beözönlő menekülteket

Zárt karokkal fogadták a Trianon után beözönlő menekülteket