Budapest talán leginkább heterogén összetételű kerülete nemcsak az utcai prostitúció és a gettósodott körzetek miatt számított hagyományosan kétes hírű környéknek, hanem azért is, mert ott kapcsolták le a fővárosban relatíve a legtöbb nem fehérgalléros bűnelkövetőt.
Nehéz volna megmondani, vajon léteznek-e még ma is Budapesten olyan autósok, akik a Józsefvárosba behajtva, valahol a Teleki tér magasságában automatikusan lezárják belülről a kocsijukat. Két-három évtizeddel ezelőtt mindenesetre még voltak.
A pesti Harlemként is emlegetett Józsefváros imázsa a rendeszerváltás után a mélyponton volt
– fogalmaz elég tapintatosan egy friss városszociológiai tanulmány is, amely különben azt igyekszik feltárni, megváltozott-e a „nyócker” társadalmi összetétele és ingatlanpiaci pozíciója az elmúlt évtizedek városrehabilitációs programjai nyomán. A 7 négyzetkilométer kiterjedésű kerület 11 nagy városrésze közül az elmúlt évtizedekben összesen négy helyen került sor különböző mélységű városrekonstrukciókra.
A politikai haszonszerzést szolgáló, észszerűtlen beavatkozások sorába illik a készpénzfizetés alkotmányos joga. A szabályok ráadásul néhol nem is egyértelműek, és komoly versenyhátrányt okozhatnak a magyar piaci szereplőknek.
1978 óta egy és ugyanaz a kérdés: lehet-e valaki olyan jó Superman, mint amilyen Christopher Reeve volt?
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
