Merkely: Tankönyvi értelemben járvány már nincs, de a veszély megmaradt

A fő állítások:

• Az új fertőzöttek száma alapján nem dübörög a járvány, tankönyvi értelemben már nincs járvány, de a veszély megmaradt.
• A budapesti és Pest megyei lazításhoz fontos, hogy a reprezentatív szűrővizsgálat számaiból kiolvasható fertőzöttségi adatok alacsonyak legyenek.
• Jövő hét elején vagy közepén bejelentik a részeredményeket az ország fertőzöttségéről.
• Az óvatos újranyitás híve, de az idősotthonokat, hajléktalanszállókat zárva tartaná.
• Utcán és munkahelyen is kötelezővé tenné a maszkviselést.
• Egy bizonyos ponton túl az otthon maradás hátrány.

A vártnál kevesebb budapesti vett részt szerdáig a múlt héten elindult koronavírus-szűrővizsgálaton, ezért kezdeményezett egy megbeszélést a Semmelweis Egyetem rektora a főpolgármesterrel és a kerületi polgármesterekkel, kérve, hogy segítsenek a mobilizálásban. Merkely Béla a hvg.hu-nak azt mondta, a megbeszélés időpontjáig a pestiek 32, a budaiak 53 százaléka jelent meg a tesztelésen, ami jóval alatta van a vidéki eredményeknek és a remélt, legalább 70 százalékos részvételnek, bár "napról-napra egyre jobb eredménnyel zárnak a szűrésben résztvevő csapatok."

A rektor hangsúlyozta: ha nem megy el elég ember, nem lesz kellően rétegzett az eredmény, nem lesz világos kép a fertőzöttségről és az átfertőzöttségről. Ez márpedig több szempontból fontos, különösen akkor, ha a járványnak újabb hulláma lesz.

Azt mondja, a szűrésen a 25-60 év közti korosztály a legaktívabb – közülük is a 30-40 évesek, de a 14-18 évesek körében is jó az arány. A többieket kell megszólítani, adott esetben a polgármesterek és jegyzők segítségével is. Több polgármester arról beszélt a hvg.hu-nak, megkapják majd a szűrésre behívottak listáját, akiket próbálnak majd felkeresni, pénteken pedig Karácsony Gergely is közzétett egy általános felhívást.

Merkely Béla elmondta, a megbeszélésen szóba került, mikor nyithat Budapest – a polgármesterektől származó információ alapján a többség jövő hét eleji-végi lazítást szeretne. Merkely azzal érvelt, a pontos kutatási adatok segíthetnek a főváros megnyitásában is.

A nyitás mindannyiunk érdeke, de ennek feltétele, hogy a reprezentatív számokból kiolvasható fertőzöttségi adatok alacsonyak legyenek.

Az eddigi eredményekről egyelőre nem akar beszélni, azt tervezi, jövő hét elején-közepén nyilvánosságra hozza a részeredményeket, abból már le lehet vonni következtetéseket. A teljes szűrőprogramot május 15-én fejezik be.

Megkérdeztük, mennyire tartja valószínűnek, hogy Orbán Viktor jövő héten bejelenti a kijárási korlátozás feloldását Budapesten és Pest megyében is (Orbán a Kossuth Rádióban péntek reggel azt mondta, akkor képzelhető el a nyitás, ha a halottak száma és aránya csökken – a szerk.), mire azt mondta, fontos volna tudni, hogy változott-e a korábban Budapest-fókuszú járvány (ezért is fontos a szűrővizsgálat), lehet ugyanis, hogy fegyelmezett magatartásukkal a fővárosiak levitték az aktív fertőzöttek számát. Ő mindenesetre optimista, és nyitás párti.

Persze nem a teljes nyitásé: a távolságtartás bevált, ezért azt szükségesnek tartja, a maszkviselést pedig a felnőttek számára kötelezővé tenné az utcán és a munkahelyeken is.

Ez az utolsó, amit el lehet hagyni.

Az idősotthonokat, hajléktalanszállókat sem nyitná meg – hiszen ott cirkulálhat a vírus –, ezeken a helyeken, illetve a kórházak ápolási osztályain továbbra is szigorú szabályokra van szükség.

Az látszik, hogy a fertőzöttek felét az idősotthonok lakói, illetve az egészségügyi dolgozók teszik ki – tehát a járvány, más országokhoz hasonló módon, elsősorban ott terjed –, ennek ellenére a koronavírust bárhol el lehet kapni.

Hogy milyen mértékű a fertőzöttség és az átfertőzöttség, azt megmutatja a szűrővizsgálat, melybe kizárólag magánháztartásban élőket válogattunk be.

Nem dübörög a járvány, de a vírustól még nem tudtunk megszabadulni – mondja arra, hogy egy 10 milliós országban csütörtökre 39 új igazolt beteget regisztráltak, pénteken pedig még ennél is kisebb, 28 fős növekedés volt. Úgy fogalmazott,

tankönyvi értelemben járvány már nincs, de a járványveszély megmaradt.

Arról is beszélt, a Margit-sziget, a Duna-kanyar és egyéb népszerű közterület lezárásának azért nem látja értelmét, mert ez esetben máshol lesz egyszerre sok ember, ami növeli a fertőzés veszélyét.

A játszóterek megnyitásának sem látja akadályát, csak ott ki kell alakítani egy etikettet: meg kell határozni, hogy egyszerre hány gyerek lehet bent, a felnőtteket pedig meg kell kérni arra, hogy a gyerek által használt eszközöket rendszeresen töröljék át.

A szabályok betartása mellett kicsi az esély arra, hogy a szabadban kapják el a vírust, de szükség van az odafigyelésre, a vírusfertőzés valószínűségét kell csökkenteni, mert azt teljes egészében nem lehet kizárni.

A mozgásra ugyanis nagy szükség van: egy újságcikk szerint Amerikában a karantén alatt a lakásba zárt gyerekek százával szenvedtek traumás sérülést. Ha mindent elzárunk és a gyerek nem tud mozogni, az a szülőnek is teher, a gyerek számára pedig veszélyes.

Élettani szempontból a mozgás mindenkinek kell, az időseknek is: az rendben van, hogy maradjanak otthon, de számukra is kell egy olyan idősávot biztosítani, amikor kimehetnek a levegőre sétálni. Anélkül ugyanis jobban ki vannak téve a fertőzés veszélyének.

Egy bizonyos ponton túl az otthonmaradás hátrány, különösen nyáron, egy légkondicionált szobában

– mondja a rektor.

Ugyan nem tudni pontosan, hogy a koronavírus hogyan viselkedik, eltűnik-e nyárra, és nem tér-e vissza október-novemberre, de a sok évtizedes tapasztalatok azt mutatják, nyáron kevesebb a felsőlégúti megbetegedés és a vírusfertőzés. Ennek az az oka, hogy az emberek többet vannak szabad levegőn és napon, ahol a vírus koncentrációja és fertőzőképessége alacsonyabb és gyorsabban el is pusztul, arról már nem is beszélve, hogy a szervezet is sokkal ellenállóbb.

Ez alapján azt mondja, nyáron remélhetőleg könnyebben kezelhető a vírus, őszre pedig talán már lesz valamilyen vakcina ellene.

Az adatokból egyébként kitűnik, a vírus fertőzőképességében jelentős különbség figyelhető meg Közép-Kelet, illetve Nyugat- és Dél-Európa között, olyannyira, hogy Németország is kettészakadt. Nem a vírus más, a lakosság áll jobban ellen – mondja Merkely. Az okokat még találgatják. Korábban felmerült, hogy a BCG oltásnak lehet ebben szerepe, de a rektor szerint talán inkább az egész oltási gyakorlatnak köszönhetőek az adatok. Mindenesetre annak mindenki örül, hogy nem kellett olyan drámai helyzettel szembesülni, mint ami Észak-Olaszországban vagy Madridban volt – tette hozzá Merkely Béla.