Péli Gábor: Ne csak a bátrak biciklizhessenek Budapesten!

Péli Gábor

3 perc

2020.06.30. 11:00

2020.06.30. 11:21

A szerző két évtizedig élt Hollandiában, ezért erős érvei vannak a biztonságos tömeg-kerékpározás mellett, amelyre a járvány alatti időszak tanulságai szerint a magyar fővárosban is igény van. Vélemény.

A vírusveszély megtolta a budapestiek kerekezési kedvét, láthatóvá téve a kerékpárhasználat növekedési határait Budapest mai közlekedési rendjében. Az autósok vaskos érdeksérelmei még a világnézeti elfogultságaikat is fölülírták: a sajtóban teljes politikai spektrumában támadt fel a régi vita: való-e a bicikli mint közlekedési eszköz egy Budapest méretű és szerkezetű nagyvárosba? Írásom a miért ne volna mellett érvel.

Az autópártiak egyfajta ontológiai megfelelést látnak a közutak és a gépjárművek között: az Úr autók sokaságával népesíté be az utakat és sikátorokat, és látá, hogy ez jó. E korrespondenciaelmélet hívei szerint (lásd még: ’Cipőt a cipőboltból!’, ’Főzzön lábasban!’) a kerékpározás a rendeltetésszerű városhasználattal ellentétes illetlenség, ahol pedig a kerékpározás a közlekedés magától értetődő, tömegeket elhordó része, vagyis például Hollandia és Dánia nagyvárosaiban, azok bohókás rendszertani kivételek, mint a kacsacsőrű emlős.