Csizmadia Ervin: Milyen értelemben érhetne véget a történelem?

A liberális demokrácia nem tart igényt arra, hogy egyetemes újkereszténységként létezzen. Ha nem így tesz, nem szabadságot hoz, hanem ugyanolyan sok megoldatlanságot, mint az a kor, amelyet állítólag lezárt. Vélemény.

Csizmadia Ervin: Milyen értelemben érhetne véget a történelem?

A hazai közéletben nem is igazi értelmiségi az, aki nem köszörüli a torkát Francis Fukuyamán, aki, ugyebár, 1989-ban megírta (igaz kérdőjellel a végén) a Történelem vége című tanulmányát, majd pár évvel később a Történelem vége és az utolsó ember című könyvét. A lesajnáló mosoly azért ül ki a bírálók arcára, merthogy dehogyis ért véget a történelem, hiszen itt vannak és lombosodnak az illiberális rendszerek, virágzik a nacionalizmus és minden régi történelmi szemét. Azaz: a történelemnek nincs vége, Fukuyama pedig egyszerűen nagyot tévedett. Még azoknak is sikk bírálni a szerzőt, akik szerint a történelemnek abban az értelemben biztosan vége van, hogy a demokráciának többé nincs alternatívája.

De mi van akkor, ha Fukuyamának mégis igaza van, és tényleg véget ért a történelem?

Pride után: megpróbálják-e börtönbe küldeni Karácsony Gergelyt?

Pride után: megpróbálják-e börtönbe küldeni Karácsony Gergelyt?

Nem csak a Pride-felvonulás előtt volt erősen kusza a jogi helyzet, a demonstráció után is egymást érik a kérdések. Ha az utolsó pillanatig bírsággal riogatták a résztvevőket, akkor mi, miért és kinek az utasítására változott a menet napjára? Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.