A koronavírus csak a kezdet, és mindenért, ami jön, csak magunkat okolhatjuk

Szepesi András

3 perc

2020.04.05. 06:15

Az utóbbi évtizedekben átalakult a vadállatokhoz fűződő viszonyunk: beléptünk egymás életterébe. Ennek egyik következménye, hogy mind nagyobb valószínűséggel ugranak át róluk vírusok az emberre.

A SARS-járvány lecsengése után két évvel Si Cseng-li virológus sikeresen visszavezette a szóban forgó koronavírust néhány barlangi denevérhez. Arról a néhány egyedről terjedt át a vírus az emberekre, elindítva a 2003. évi járványt. Egy évtizeddel később, számtalan mintavétel és további kutatás után, sikerült még több koronavírust találni négy különböző denevérfaj ürülékében. Ezek egyike, melyet szintén Kínában, Jünnan tartományban találtak, 96 százalékban megegyezik a mostani járványért felelős Covid–19 genetikai állományával. Így annak ellenére, hogy a Covid–19 terminológia bevezetése előtt „novel”, azaz egyedi, újszerű koronavírusként hivatkoztak rá, nem ez az első eset, hogy felbukkan a mostani kórokozó.

Közös bennük, hogy úgynevezett zoonotikus fertőzők, azaz olyan vírusok, melyek állatról emberre terjedhetnek. A koronavírusok azonban csak aprócska hányadát képezik az ilyen veszélyforrásoknak: állatoktól eredt a HIV, az Ebola, a dengue-láz és számos más vírus. Az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb arányban felelősek a járványokért az ilyen kórokozók,

aktuális becslések szerint az összes emberi járvány több mint 60 százaléka állatoktól ered.