Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
A járványválságban sem csügged az idén 70 éves Móra Kiadó, amelynek tulajdonosa a Kossuth-díjas író, Janikovszky Éva fia. A HVG-nek adott interjújában Janikovszky János mesél a könyvműhely privatizációjáról is, és elárulja azt is, hogy milyen üzleti sikereket hozott számukra a digitális oktatás.
HVG: Hány krízishelyzetet élt túl fennállása alatt a Móra Kiadó?
Janikovszky János: Legalább hármat, de a rendszerváltásig tartó első időszaka megrázkódtatások nélkül telt az 1950. július 21-ei megalakulás után. Persze a gyerekirodalomban monopolhelyzete volt az 1957-ig még Ifjúsági Könyvkiadó nevű műhelynek. Komoly érdeme, hogy kiváló szerkesztői a Rákosi-rendszerben félreállított írókat, költőket rávették gyerekirodalmi művek létrehozására. Megkockáztatom, hogy ma nem lenne annyira ismert Kormos István, Weöres Sándor, Zelk Zoltán és sok más zseniális költő neve, ha a meséik által nem vésődött volna be generációkon át a gyerekek, szülők, pedagógusok agyába. A sikerhez a tehetséges képzőművészek is hozzájárultak, például K. Lukáts Kató, Róna Emy, Hincz Gyula, Kass János, Réber László, Reich Károly. Kisebb földrengések akkor is előfordultak a kiadón belül, főleg miután 1972-ben Szilvásy György lett az igazgató, aki visszahozta a Rákosi-kor hangulatát. Édesanyámat, az akkor már nemzetközileg is elismert írót, a kiadó megbecsült főszerkesztőjét, Janikovszky Évát 55 évesen, 1981-ben nyugdíjba küldte. Csak két évvel később, Szilvásy leváltása után térhetett vissza.
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
A háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos paktuma.
Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, hogy mondják le a koncertet.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.