A járványválságban sem csügged az idén 70 éves Móra Kiadó, amelynek tulajdonosa a Kossuth-díjas író, Janikovszky Éva fia. A HVG-nek adott interjújában Janikovszky János mesél a könyvműhely privatizációjáról is, és elárulja azt is, hogy milyen üzleti sikereket hozott számukra a digitális oktatás.
HVG: Hány krízishelyzetet élt túl fennállása alatt a Móra Kiadó?
Janikovszky János: Legalább hármat, de a rendszerváltásig tartó első időszaka megrázkódtatások nélkül telt az 1950. július 21-ei megalakulás után. Persze a gyerekirodalomban monopolhelyzete volt az 1957-ig még Ifjúsági Könyvkiadó nevű műhelynek. Komoly érdeme, hogy kiváló szerkesztői a Rákosi-rendszerben félreállított írókat, költőket rávették gyerekirodalmi művek létrehozására. Megkockáztatom, hogy ma nem lenne annyira ismert Kormos István, Weöres Sándor, Zelk Zoltán és sok más zseniális költő neve, ha a meséik által nem vésődött volna be generációkon át a gyerekek, szülők, pedagógusok agyába. A sikerhez a tehetséges képzőművészek is hozzájárultak, például K. Lukáts Kató, Róna Emy, Hincz Gyula, Kass János, Réber László, Reich Károly. Kisebb földrengések akkor is előfordultak a kiadón belül, főleg miután 1972-ben Szilvásy György lett az igazgató, aki visszahozta a Rákosi-kor hangulatát. Édesanyámat, az akkor már nemzetközileg is elismert írót, a kiadó megbecsült főszerkesztőjét, Janikovszky Évát 55 évesen, 1981-ben nyugdíjba küldte. Csak két évvel később, Szilvásy leváltása után térhetett vissza.
Harmadik birodalmi mintára, de nem német minőségben készült el 50 éve a Balatonig vezető autópálya első fontosabb szakasza. Az állampártnak elég volt, hogy csak Kádár János balatonaligai nyaralójáig ért a sztráda.
Mexikót is hasonló vámokkal sújtja az amerikai elnök.
Egy hollywoodi film forgatókönyvének lapjaira kívánkoznak az izraeli nukleáris fegyver megszerzésének részletei.
Apáti Bence mozgalmának éppen volt érkezése ezt legyártani.
A férje brazil, meg ott elismerik a melegházasságot.
